1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

tilalma, ugyanis a kereső gyermektelen nők aránya ebben az időszakban az összes csökkenés közel 64 %-át jelzi, és az eltartottaké is megközelíti a 60 %-ot. A csökkenés a keresőknél a további 20 évben is folytatódott, csak sokkal kisebb mértékben. A gyermektelen eltartott nők aránya az 1960 és 1970 közötti csökkenés után az utóbbi évtizedben már némi emelkedést mutat. Az egy gyermeket vállalók aránya a szülőképes korú eltartott házas nők körében 1960 óta fokozatosan csökkent, a keresőknél 1949-1970 között viszonylag mérsékelten emelkedett (29 %-ról 36%-ra), majd az 1970-es évtizedben (32 %-ra) visszaesett. Ezzel egyidejűleg mind a keresők, mind az eltartottak között folyamatosan emelkedett a kétgyermekesek hányada. A növekedés különösen az 1970-es évtizedben volt jelentős, elsősorban a keresőknél, aminek eredményeként körükben 1980-ban már a kétgyermekesek alkották a legszámottevőbb csoportot (44 %os aránnyal), meghaladva az egygyermekesek (32 %-os) hányadát. Az arányeltolódások arra utalnak, hogy a kereső nők egyre szélesebb rétege a „kétgyermekes család modellt" tartja ideálisnak. Nem sikerült azonban érdemi változást elérni a harmadik, illetve további gyermek vállalása tekintetében. A szülőképes korú kereső házas nők között a háromgyermekesek aránya 1949 óta 9-11 % között ingadozott, a négy- és több gyermekeseké pedig erősen csökkent: az 1949. évi 9 %-kal szemben 1980-ban 3,5 % volt. A szülőképes korú kereső és eltartott házas nők megoszlása gyermekszám szerint (Százalék) Időpont Összesen 0 1 2 3 4—X Időpont Összesen gyermek Kereső 1949 100,0 33,7 29,1 19,5 9,0 8,7 1960 100,0 19,7 32,6 27,7 11,1 8,9 1970 100,0 15,5 35,9 32,5 10,1 6,0 1980 100,0 11,7 31,7 43,5 9,6 3,5 Eltartott 1949 100,0 16,1 25,2 23,6 13,9 21,2 1960 100,0 11,8 26,8 29,2 15,2 17,0 1970 100,0 7,7 24,7 36,0 16,3 15,3 1980 100,0 8,4 20,3 39,8 16,9 14,6 Aktivitás és korcsoport szerint vizsgálva a házas nők gyermekszám szerinti megoszlását megtalálhatók az elmúlt 30 év munkavállalási, gyermekvállalási szokásaiban bekövetkezett változások nyomai, valamint a különféle kormányintézkedések hatása a nők fertilitására. Az egészen fiatalok (15—19 évesek) esetében is a gyermektelenek aránya mind a keresők, mind az eltartottak csoportjában lényeges csökkenést (32 %, ill. 38 %) mutat, szemben az egygyermekesekkel, akiknek aránya a keresőknél majdnem megkétszereződött és az eltartottaknál is 26 %-os emelkedést jelez. A kétgyermekesek aránya több mint háromszorosára emelkedett mind a keresők, mind az eltartottak esetében. A háromgyermekesek aránya a keresőknél változatlan maradt, az eltartottaknál több mint két- és félszeresére nőtt. A négy- és több gyermeket vállaló fiatalok aránya elenyésző, és csökkenő mértékű. 31