1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

tartottaknál 11 %-os csökkenést jelentett. Az évtizedenkénti változások - melyek jelzik a már több ízben említett negatív és pozitív hatású intézkedések nyomait — elsősorban a keresőknél nem egységesek. Az első tíz évben (1949-1960) a keresőknél 12 %-os emelkedés, a második tíz évben (1960-1970) 7 %-os csökkenés, majd az utolsó tíz évben (1970-1980) kismértékű ugyan (1,2 %), de ismét emelkedés jelentkezik. Az eltartottak körében az utóbbi harminc évben is mérsékelt ütemű, de egységes csökkenés tapasztalható (5 %, 2 % és 5 %). Ha a kereső-eltartott arány az elmúlt 60 évben nem változott volna, akkor 1980-ban — 1920. évi megoszlásra standardizálva - 100 házas nőre 236 gyermek jutna, mely az összes nőnél 25 %-os átlagos termékenységtöbbletet jelentene. Ha az 1980. évi arányok az 1949. évi aktivitás megoszlásával lennének azonosak, akkor ez közel azonos emelkedést eredményezett volna. A nők fertilitásában bekövetkezett változás egyértelműbb, ha a szülőképes korú és az ennél idősebb nők átlagos gyermekszámait hasonlítjuk össze. Az összes házas nőre vonatkozó mutatók ugyanis némileg elfedik az egyes generációk szülési szokásaiban, ületve szemléletében történt fokozatos átállást, mely mind a kereső, mind az eltartott nőknél, a propagatív, valamint az idősebb korú nők esetében egyértelműen meghatározhatók. Harminc évvel ezelőtt a szülőképes korú kereső házas nők átlagos gyermekszáma 100 nőre számítva 141 volt, 1980-ban 164; az évtizedek alatt ez a mutató - az összes házas nőkéhez hasonlóan — ingadozásokkal ugyan, de emelkedett (16 %-kal). A propagatív korú eltartott házas nők hasonló mutatói a harminc év alatt némi csökkenést (1,7 %) jeleznek. Megállapítható tehát, hogy a szülőképes korú házas kereső és eltartott nők mutatói az évtizedek során nagyon lassú ütemben, de közelednek egymáshoz. Ez ismét arra utal, hogy a kereső nő gyermekvállalási kedve nem csökkent, hanem emelkedik, szemben a hasonló korú eltartott nőkével, akiknek átlagos gyermekszáma az utolsó harminc év során kismértékű csökkenést mutat. Ezeknek az arányoknak a kialakulására jellemző, hogy 1949-ben 100 szülőképes korú házas nőre a keresők csoportjában 141, az eltartottak körében 234, összesen pedig 219 gyermek jutott. Ekkor a szülőképes korú házas nők között mindössze 17 %-ot tett ki a keresők aránya, tehát a termékenység átlagos szintjét alapvetően a döntő súlyt képviselő eltartottak csoportjának termékenysége határozta meg. 1980-ban viszont 100 kereső szülőképes korú házas nőre 164, eltartott nőre 230, összesen pedig 172 élveszületett gyermek jutott. Ez azt jelenti, hogy ma már a szülőképes korú házas nők termékenységi szintje jóval közelebb áll a keresőkéhez, vagyis a nők termékenységét már alapvetően e réteg termékenysége határozza meg. Szülőképes koron belül a 40—49 éves házas nők átlagos gyermekszáma — ami gyakorlatilag a teljes, befejezett termékenységet jelzi - 1949-ben még viszonylag magas volt. Egy ilyen korú házas nő átlagosan három gyermeket szült, de közülük a kereső tevékenységet végzők gyermekszáma már akkor sem érte el a kettőt. A termékeny életszakaszt befejező nők között azonban még csak kis hányadot (14 %-ot) képviseltek a keresők, tehát a befejezett termékenység színvonalát három évtizeddel ezelőtt alapvetően az eltartottak viszonylag magas gyermekszáma (száz 40—49 éves eltartott házas nőre számítva 316 gyermek) határozta meg. Az 1949 óta eltelt időszak alatt a befejezett termékenység színvonala fokozatosan csökkent, amiben különböző, tényezők játszottak szerepet. Az eltartottak átlagos gyermekszáma folyamatosan csökkenő tendenciájú volt, a keresőké viszont 1949—1960 között még emelkedett (száz 40~49 éves kereső házas nőre 1960-ban 218 gyermek jutott, szemben az 1949. évi 192-vel). Ez többe^ között összefügg azzal, hogy ebben az időszakban a 40—49 éves házas nők között háromszorosra (14 %-ról 43 %-ra) emelkedett a keresők aránya, tehát az eleve termékenyebb eltartottak jelentős számban kerültek át a keresők csoportjába. Emellet az 1950-es években a művi terhességmegszakítás tilaftna is befolyásolta a termékenység alakulását. 26