1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre GAZDASÁGI AKTIVITÁS A fertilitás megfigyelésének egyik fő tényezője a nők elfoglaltsága, foglalkoztatottsága. A termékenységi adatok elemzésénél már korán felfedezték az összefüggést a nők gazdasági aktivitása, foglalkozása és a termékenységi mutatók között. A hatvan év alatt — és különösen a felszabadulás óta — az országban jelentős társadalmi és gazdasági változások történtek, melyek természetesen — és talán elsősorban — a nők életvitelére, foglalkozására is befolyással voltak; így hatásuk a termékenységre nagymértékű volt. E változás legfontosabb két jelzője a nők gazdasági aktivitásának nagymérvű fokozódása, valamint a mezőgazdasági népesség arányának jelentős csökkenése. A nők gazdasági aktivitásának fokozódása — bár lassú ütemben — már a század első felében is tapasztalható volt, ez azonban számos tényezőtől függött. A társadalmi-gazdasági átalakulás során végbement nagyarányú gazdasági fejlődés és a népgazdaság szerkezetének átrendeződése — ennek keretében a huzamosabb ideig tartó extenzív jellegű fejlődés, a szocialista iparosítás stb. — kapcsán a munkaerő iránti kereslet fokozódott. A mezőgazdaságból ugyan — különösen az első időszakban — viszonylag nagy létszámú munkaerő szabadult fel, azonban a többi népgazdasági ág fellendülése jelentős munkaerőigényt támasztott, melynek kielégítésében döntő szerepet játszott a nők fokozott munkába állítása. Ennek érdekében számos olyan kormányintézkedés született, amely a női foglalkoztatás kiszélesítését hátráltató tényezők fokozatos megszüntetését, s ezzel a két nem egyenjogúságának megvalósítását célozta. Ugyanakkor intézményes társadalmi feladat lett a dolgozó nők, különösen a dolgozó anyák védelme. Jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az aktív kereső tevékenységet végző anyák gyermekeinek napközbeni ellátását a társadalom nagyrészt átvállalja. Ezt a célt szolgálta a bölcsődék, óvodák, iskolai napközi otthonok hálózatának kiépítése. A kereső tevékenység ellátása mellett az anyaság vállalásának segítését szolgálta az 1967-től bevezetett — nemzetközi gyakorlatban is újszerűnek mondható — gyermekgondozási segély rendszere, mely jelentős hatást gyakorolt a nők foglalkoztatására is. A kereső és eltartott házas nők termékenysége között 1920-ban jelentős különbség mutatkozott, ugyanis 100 kereső házas nőre 266, eltartottra viszont 378 gyermek jutott. Az elmúlt hatvan év alatt mind a keresők, mind az eltartottak körében azonos mértékű (35 %-os) termékenységcsökkenés jelentkezett. Ez tehát nem igazolja azt a feltevést, mely a nők termékenységének csökkenését csak a nők gazdasági aktivitásának emelkedésével magyarázza. A termékenység csökkenése, ugyanis szemléletben, életvitelben keresendő általános jelenség és csak ezen belül hat az, hogy a nők eltartottak vagy aktív kereső tevékenységet folytatnak. A hatvan év folyamatos népszámlálásonkénti változását sajnos nem. tudjuk nyomon követni, mert 1930-ban a termékenységi adatok feldolgozása nem terjedt ki a gazdasági aktivitásra, 1941ben pedig - az ismert körülmények miatt — a termékenységi adatok feldolgozásra sem kerültek. így az elmúlt hatvan év változásánál — nagyjából — kétszer harminc év fertüitását lehet öszszehasonlítani. Az adatok világosan mutatják, hogy a termékenység meghatározó csökkenése az első harminc évben következett be, ahol mind a kereső házas nők, mind az eltartott házas nők körében — a 100 házas nőre jutó gyermekszámban — 102 gyermekkel jeleznek kevesebbet (a keresőknél ez közel 40 %-os, az eltartottaknál 27 %-os csökkenést jelentett). Ez az időszak - mely lényegében az I. világháború utántól, a II. világháború utánig terjedt — határozta meg a termékenységcsökkenés mértékét. Az utóbbi harminc év ugyanis — melynek nyomonkövetése már évtizedenként is lehetséges — a keresőknél 6 %-os emelkedést, az el4 Termékenységi adatok 25