1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A demográfiai jellemzők hatása a termékenységre

# A 15—49 éves házas nők megoszlása a gyermekek száma és házasságtartam szerint (Százalék) Időpont, házasságtartam összesen 0 1 2 3 4—X Időpont, házasságtartam összesen gyermek 1930 0- 4 100,0 39,3 38,1 17,0 4,2 1,4 5- 9 100,0 15,7 21,9 26,8 19,1 16,5 10-14 100,0 12,8 14,4 20,8 17,9 34,1 15-19 100,0 11,1 11,6 16,5 15,5 45,3 20-X 100,0 8,4 8,2 12,7 13,6 57,1 összesen 100,0 18,4 19,8 18,9 13,7 29,2 1980 0- 4 100,0 32,2 47,9 17,6 1,7 0,6 5- 9 100,0 7,6 29,0 52,7 8,6 2,1 10-14 100,0 5,6 22,8 53,9 13,3 4,4 15-19 100,0 5,3 25,5 49,1 13,6 6,5 20-X 100,0 4,8 25,7 45,2 14,9 9,4 összesen 100,0 11,3 30,5 43,0 10,4 4,8 Lassan közeledünk ahhoz, hogy a termékenységet meghatározó tényezők hatásán kívül — ezek elsősorban biológiai (nő életkora) másodsorban társadalmi és erkölcsi szempontok (házasságkötés) — a termékenységet befolyásoló tényezők a nők szülési készségét csak nagyon kis mértékben növelik (pl. a házasság fennmaradása, a félj kora, iskolai végzettség). Ezt támasztja alá az az 1960 óta rendelkezésre álló adatsor is, mely a házasságkötések száma szerint mutatja a nők gyermekeinek számát, valamint az a tény is, hogy jelentősen csökkent azoknak a nőknek a száma, akik újraházasodnak. (Az ismételt házasságban élő nők aránya 1960 óta csökkent,.ugyanis számuk az összes házas nőkből több mint 8 %-ot, 1970-ben 9 %-ot képviselt, 1980-ra már nem éri el a 7 %-ot sem. Zavaija ugyan e számok hitelességét az a tény, hogy egyre fokozottabban teijed az élettársi együttélés, ezekre azonban termékenységi adatok nem állnak rendelkezésre.) 1960ban még az egy házasságot kötött nők 100 nőre jutó gyermekszáma 234 volt, szemben a több házasságot kötött nők 218 gyermeket jelző mutatójával. Ugyanez a két arányszám 1970-ben 205 és 203 volt, míg 1980-ban már az egy házasságot kötött nők mutatószáma volt az alacsonyabb (188, illetve 198). A gyermekszám szerinti megoszlásnál is ez a tendencia érvényesül, mert - szemben az 1960. évi adatokkal — ma már nem jelent gyermekszám-növekedést az egyszer megkötött és fenntartott házasság, mert ez sem termékenyebb, mint a felbontott és az ezt követő ismételt házasságkötés. Hasonló következtetésre jutunk, ha az elvált nők gyermekszám arányának időbeli változásait értékeljük, nevezetesen, hogy a válások ténye már nincs befolyással a gyermekszám-növekedésre. Ezek az adatok is azt az újabban érvényesülő tünetet igazolják, hogy a nők 30 éves korukig megszülik a kívánt gyermekeket. A termékenységet befolyásoló tényezők szerepcsökkenésére utalnak azok a tények is, ha az első házasságukban élő nők — tehát feltehetően kiegyensúlyozott házaspárok — mutatószámait vetjük össze a valaha volt házas nők (özvegyek és elváltak) mutatószámaival. Ezek a mutatók 18