1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A demográfiai jellemzők hatása a termékenységre

ugyanis a szülőképes koron túli nők esetében csaknem azonosak (száz nőre 227, ill. 235 gyermek), és a szülőképes korúak körében is az első házasságukban élő nőknél csak 10 %-kal mutatnak nagyobb értéket (173, ill. 156), a száz nőre jutó átlagos gyermekszámok, mint a valaha házasság­ban élt nők esetében. A házas nők megoszlása házasságkötéseik és a gyermekek száma szerint (Százalék) Időpont, házasságkötések száma Össze­sen 0 1 2 3 4—X 100 házas nőre jutó gyermek Időpont, házasságkötések száma Össze­sen gyermek 100 házas nőre jutó gyermek 1960 Egyszer kötött házasságot 100,0 14,8 25,3 26,1 13,9 19,9 234 Többször kötött házasságot 100,0 19,0 25,5 23,3 13,6 18,6 218 1970 Egyszer kötött házasságot 100,0 13,4 28,8 30,9 13,0 13,9 205 Többször kötött házasságot 100,0 15,9 27,9 27,0 14,3 14,9 203 1980 Egyszer kötött házasságot 100,0 11,7 27,9 39,7 12,1 8,6 188 Többször kötött házasságot 100,0 13,2 29,0 31,9 14,7 11,2 198 A HÁZASPÁROK KORÖSSZETÉTELE A házaspárok termékenységének vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges a házastársak korösszetételének vizsgálata, hisz a házaspár kora alapvetően determinálja a házas termékenység alakulását. Az évszázadok során kialakult házasodási szokás szerint hazánkban általában azt a korkülönbséget tartották ideálisnak, azt a házaspárt „összeillőnek", ahol a félj 4—5 évvel idősebb a feleségnél. A házaspárok korának összevetésére és a kormegoszláson belül a termékenység alakulására az 1960. évi népszámlálástól kezdve állnak rendelkezésre adatok. A házaspárok korának össze­vetése a három népszámlálás tükrében a házasodási szokás változását, a házaspárok közötti kor­különbségek csökkenését mutatja. Ezt igazolja, hogy míg 1960-ban és 1970-ben egyaránt a házas­ságok 81,3 %-a a hagyományosan kialakult idősebb félj-fiatalabb feleség összetételű, ugyanez az arány 1980-ban 80,5 %. Ugyanakkor fokozatosan emelkedik az azonos korú házaspárok ará­nya — 6,3, 6,7, ill. 7,3 % — ami szintén a tradíciók változását mutatja. A fiatalabb férj— idősebb feleség összetételű házaspárok aránya mindhárom népszámlálás adatai szerint 12 % körüli érté­ken stagnál. A házaspárok koreltérésének csökkenését mutatja a koreltérés megoszlása is. A há­zaspárok zömét kitevő idősebb félj—fiatalabb feleség összetételű házasságokban 1960-ban a fele­ségek 40 %-a 5-9 évvel, 47 %-a 1-4 évvel volt fiatalabb, 1970-ben ez az arán> 39,ill.49 %, 1980­ban már a fiatalabb feleségek több mint fele (53 %) 1-4 évvel fiatalabb a férjénél, míg az 5—9 éves korkülönbség 37 % alá esett vissza. Hasonló arányban csökken a korkülönbség az idősebb feleség-fiatalabb férj összetételű házaspárok esetében is. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom