1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)
I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A termékenység időbeli alakulása
Nemzetközi viszonylatban ez azt jelentette, hogy az ebben a században bekövetkezett termékenységcsökkenés következtében Magyarország a legmagasabb fertilitású országok csoportjából a közepes termékenységű országok csoportjába került és ezt a helyet egészen az 1950-es évek végéig meg is tartotta. A jelen megítélése szempontjából elsősorban jelentőséggel bíró három évtized házas termékenységének adatai sem sokkal kedvezőbbek. A fokozatos csökkenés — valamivel kisebb mértékben ugyan — 1949 és 1980 között is számottevő. Az egyes évtizedek adatai között világosan felfedezhetők a különféle népesedéspolitikai intézkedések nyomai, de a csökkenő tendencia változatlanul egyértelmű. 1949 és 1960 között a csökkenés mértéke azonos (10%-os) volt a II. világháború előttivel. 1956-ban az adminisztratív rendelkezéseket feloldották, és ennek hatása megmutatkozik a házas nők 1960 és 1970 közötti mutatószámán, mely szerint a száz házas nőre jutó gyermekszám tíz év alatt 232-ről 205-re (12 %-kal) csökkent. A csökkenés mértéke valamivel magasabb, mint az 1920 és 1930 között tapasztalt. Az utolsó tíz évben a csökkenés valamivel kisebb mértékű volt, ugyanis éreztették hatásukat azok a kormányintézkedések, melyek a szülési kedv növelésének irányába hatottak. így az 1970. évi száz házas nőre jutó gyermekszám 205-ről 189-re (8 %-kal) csökkent csupán. Ezt a tendenciát mutatják a népmozgalmi statisztika élveszületési arányszámai is, melyek az évtized közepén régen tapasztalt, magas értékeket jeleztek (ezer lakosra számítva az élveszületések aránya 16—18 °/ 0 0 között ingadozott). Az évtized végi mutatószámok már azt is jelezték, hogy ez az emelkedés befejeződött, illetve a születések számában az utóbbi években nagymérvű csökkenés mutatkozik. (Ezer lakosra számítva az élveszületések száma 1979-ben 15,0, 1980-ban már csak 13,9 °/ 0 0.) A csökkenés az 1973-ban bevezetett újabb átfogó népesedéspolitikai intézkedések hatására előrehozott szülésekre vezethető vissza. Nemzetközi viszonylatban az európai szocialista országokban a miénknél magasabb az élveszületési arány. Az európai tőkés országok többségében az utolsó évtized második felében erősen visszaestek az élveszületési arányszámok. Az 1980. évi kedvezőtlen magyar szintnél még alacsonyabb mutatószámokat jeleznek több országból (NSZK, Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Olaszország, Svájc, Svédország). Az 1980. évi magyar szinten volt Anglia, valamint Finnország. A miénknél magasabb arányt Franciaország, Görögország, Jugoszlávia, Portugália és Spanyolországjelzett. Az özvegy családi állapotú nők termékenységének alakulása tendenciájában a házasokéval azonos — azaz nagymérvű csökkenés tapasztalható. Az özvegyeknél azonban a népszámlálási adatok gyakorlatilag nagyrészt a befejezett termékenységet jelzik és miután az idősebb korosztályok vannak túlsúlyban, így az adatok a 20—30 évvel korábbi termékenységi szokásokat tükrözik. A 100 özvegy nőre jutó gyermekszám mutatója a hatvan év alatt mintegy felére csökkent (477-ről 242-re), vagyis a nők egész életük folyamán csak feleannyi gyermeket szülnek, mint két generációval korábban. Az elvált családi állapotú nőkről termékenységi adatok csak 1949-től állnak rendelkezésre. A 100 elvált nőre jutó gyermekszám 1949-ben 133 volt, 1960 óta a mutatószámok valamivel magasabbak (151,153 és 151), de állandóságot tükröznek. A hajadon családi állapotú nők termékenységére vonatkozó idősor csak 1960-tól áll rendelkezésre. 1960 és 1970 között a hajadonok termékenysége csökkent, az utolsó évtizedben kismértékben emelkedett (18, 10, 12). Lehetséges azonban, hogy a korszerű védekező eszközök általános elterjedése csökkentőleg hatott a hajadon nők termékenységére, mert azoknak a hajadon nőknek a száma, akik gyermeket vállalnak 1960 óta lényegesen csökkent (26 %-kal). Ez a csökkenés magasabb mértékű volt 1960 és 1970 között (28 %), mint az 1970 és 1980 között tapasztalt, az alacsonyabb mértékű csökkenést pedig talán indokolja a szemléleti módnak az a változása, hogy tudatosan vállalják — akár házasságon kívül is — a gyermeket. 10
