1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A termékenység időbeli alakulása

A nők termékenységének alakulása családi állapotonként Időpont 100 Időpont házas özvegy elvált hajadon Időpont nőre jutó gyermek 1920 362 477 — — 1930 327 — — 1949 257 366 133 — 1960 232 337 151 18 1970 205 281 153 10 1980 189 242 151 12 Az átlagos gyermekszámban bekövetkezett csökkenés egyértelműen a négy vagy több gyermeket szült nők számának visszaeséséből adódik. Az 1920. évi adatok szerint még a házas nőknek több mint 40 %-a szült négy vagy több gyermeket. Ezzel szemben hatvan évvel később a négyvagy több gyermekes nők aránya már a tíz százalékot sem éri el. A gyermekszám szerinti megoszlásban ennek megfelelően fokozatosan emelkedik a két gyermekkel rendelkező nők száma, és jelenleg már meghatározó arányt képviselnek (az 1980. évi adatok szerint megközelítik a 40 %-ot). A két-, illetve négy- vagy több gyermekesek meghatározó súlyú — 40 % körüli — arányának szerepcseréje egyértelműen jelzi a termékenység csökkenő alapirányzatát. Az utóbbi évtizedekben ugyanis általánossá vált a „kisebb család-eszmény", ideálisnak tartott a kettő, és már soknak számít a három gyermek vállalása. Nagyon kedvezőtlen az a legújabbkori gyakorlat, hogy a házaspárok egy része megelégszik az „egykével". Bár a legutóbbi évtizedben némileg csökkent az egy gyermeket szült nők aránya, hosszabb időszakra visszatekintve arányuk emelkedő tendenciát jelez. Kedvező jelenség viszont, hogy a gyermektelen házas nők részaránya még soha nem volt ilyen alacsony, mint 1980-ban. Ez az arány kereken 6 %-kal alacsonyabb, mint hatvan évvel ezelőtt volt. A gyermektelen nők aránya legmagasabb 1949-ben volt (18 %), és azóta fokozatos csökkenés tapasztalható, annyira, hogy jelenleg az összes házas nőhöz viszonyított arányuk már csak 12 %. Legalább egy gyermeket általában minden család vállalni akar, a gyermektelen nők arányának csökkenésében feltehetőleg a modern orvostudomány is közrejátszik. Az özvegy nők között - mint ahogy erre már az előbbiekben is utaltunk — általában több az idősebb korú, mint a házasok körében, ezért a gyermekszám szerinti megoszlás közelebb áll a korábbi évtizedek gyermekvállalási szokásaihoz. Ennek megfelelően valamennyi időpontban lényegesen több közöttük a négy vagy több gyermeket szült nők aránya és azonos, vagy csak kismértékben több a háromgyermekes, továbbá számottevően kevesebb a két- és egygyermekes anyák aránya. Általánosságban jellemző, hogy az elvált nőknek alacsonyabb a termékenysége. Ebben kétségtelenül közrejátszik — a házasságtartam csökkenésén túl — az is, hogy a gyermek — a megromlott házasságok esetében is — a szülőket a házasság fenntartására készteti. Ezzel magyarázható az a tény, hogy az elvált nőkre olyan gyermekszám szerinti megoszlás jellemző, amelyben a gyermektelenek és az egy gyermeket szült nők sokkal magasabb arányt képviselnek, mint a házasoknál. Harminc év távlatából szemlélve azonban az adatok olyan tendenciára engednek következtetni, hogy a gyermek házasságfenntartó szerepe egyre kevésbé érvényesül. 11