1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők adatai (1982)

ÖSSZEFOGLALÓ

ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évtizedek folyamán a bonyolultabbá váló és mind több ismeretet igénylő munkafolyamatok ellátása egyre szélesebb körben igényelt szakképzett dolgozókat, emellett a lakosság részéről is fokozódtak a szakképzettség megszerzésére irányuló törekvések, minek folytán kedvező irányban változott a munkaerő szakképzettség szerinti összetétele. Az elmúlt két évtized alatt a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők száma megkétszereződött, állományuk 1980-ban már meghaladta a két és fél milliót, ebből közel kétmillióan aktív kereső tevékenységet folytattak. A jelentős számszerű növekedés eredményeként 1980-ban 100 aktív kereső közül már 39-nek volt legalább egy fizikai szakmája, míg húsz évvel korábban csak 24-nek. Emellett több mint háromszorosra (243 ezerre) emelkedett azoknak az aktív keresőknek a száma, akik második fizikai szakképzettséget is szereztek. A szakképzettség terén a két nem között korábban mutatkozó jelentős eltérés az elmúlt húsz év során lényegében nem mérséklődött. Az említett időszak alatt ugyanis az aktív kereső férfiak számának 202 ezres csökkenése ellenére 651 ezerrel gyarapodott körükben a szakképzettek létszáma, míg a foglalkoztatott (aktív kereső és gyermekgondozási segélyen levő) nők 792 ezres létszámgyarapodása mellett a szakképzett nőké csak 303 ezerrel lett több. A számszerű változások eredményeként az aktív kereső férfiak között 1980-ban már többségben voltak a szakképzettséggel rendelkezők (arányuk húsz év alatt 32 %-ról 57 %-ra emelkedett), míg a foglalkoztatott nők között csak 18 %-ot képviseltek (az 1960. évi 9 %-kal szemben). A nők körében a szakképzett dolgozók számának viszonylag mérsékelt emelkedése többek között összefügg azzal, hogy a háztartásból munkába lépő, nagyrészt szakképzetlen női munkaerő főleg a képesítéshez nem kötött munkaterületeken helyezkedett el, s közülük munka mellett csak kevesen szereztek szakképesítést, emellett az ifjúsági utánpótlást képező fiatal nők továbbtanulásuk során kevésbé részesítették előnyben a szakmunkásképző iskolákat, mint a férfiak. A szakképzett aktív keresők kétharmada szakmunkásképző iskolában (az idősebbek még iparitanuló-, illetve tanonciskolában), 4 %-a szakközépiskolában sajátította el a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket. A többiek általában munkaviszony mellett, részben tanfolyamon, részben a gyakorlatban megszerzett ismeretek alapján, szakmunkásvizsga letételével szerezték képzettségüket. A szakmával rendelkezők közel háromnegyede 1961 óta szerzett szakképesítést. A szakképzett aktív keresők korösszetétele az elmúlt évtizedek során kedvezően alakult, mivel a demográfiai csere során az aktív keresők közül kiöregedett, kevésbé szakképzett korosztályokat mind képzettebb fiatalok pótolták. Ma már kétötödük 30 éven aluli, szemben a húsz évvel korábbi 30 %-kal, ugyanakkor ez idő alatt 43 %-ról 32 %-ra csökkent körükben a 40 éves és idősebb korosztályokba tartozók részaránya. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők iskolázottsági szintje nagyrészt tükrözi a szakmunkásképzésben két évtizeddel ezelőtt bevezetett oktatási reformot, miszerint az itt szerzett bizonyítvány középfokú iskolai végzettségnek minősül. Ily módon 1980-ban a szakmával rendelkezők közel kétharmada legalább középfokú iskolai végzettséget szerzett, s mindössze 3