1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

sok száma jelentősen nőtt, az eltartottaké pedig csökkent. Az aktiv keresők közvetlen eltartási terhei tehát mérséklődtek. A 100 aktiv keresőre jutó eltartottak számának fokozatos csökkenésében ugyancsak több tényező hatása érvényesült. A születési mozgalomnak az 1960-as években tapasztalt mélypontját, majd az 1970-es években történt megélénkülését tükrözi, hogy a 100 aktiv kereső által eltartott 14 éves és fiatalabb gyermekek számának erőteljes csökkenését mérsékelten emelkedő tendencia váltotta fel: 100 aktiv keresőre 1970-ben 40, 1980-ban 46 /0-14 éves/ gyermek jutott. 1980-ban az eltartottak döntő hányadát - 69 %-át - a gyermekkoruak képezték, szemben az 1970. évi 57 %-kal. A munkaképes korú tanulókkal együtt számitva ezek aránya az összes eltartottból 86 %. További 8 %-ot tesz ki a munkaképes kornál idősebb, és mindössze 6 %-ot a munkaképes korú nem tanuló eltartottak hányada. Ez is jelzi a munkaerő tartalékok kimerülését. Az inaktiv keresőknek 87 %-a nyugdijas és járadékos, 13 %-a gyermekgondozási szabadságon lévő. Ez utóbbiaknak közel fele /44 %-a/ 25 éven aluli, 38 %-a pedig 25-29 éves. A nyugdijasok és járadékosok 16 %-a munkaképes korú, de azok kétharmada ötven éves és idősebb. Az aktiv kereső férfiak arányának a hatvanas évekre jellemző csökkenő irányzata - mérsékeltebb ütemben - az 1970-es években is folytatódott, bár növekedésük számszerűen jelentős - az utóbbi két évtizedben azonos mértékű, 12-12 % - volt. 1980ban a férfiaknak már csak 55 %-a folytatott aktiv kereső tevékenységet a tiz évvel korábbi 58, illetve a husz évvel korábbi 65 %-kal szemben. Ezzel együtt a férfiak gazdasági aktivitása 1980-ban a vidéki városok országos arányához hasonlóan alakult. Az utóbbi két évtizedben az összes aktiv keresők számának csaknem 12 ezer fős emelkedése kétharmadrészben a női aktiv keresők számának növekedéséből eredt. A nők fokozott foglalkoztatását a hatvanas években főként az extenziv iparfejlesztés tette lehetővé, amikor a női aktiv keresők száma a férfiakét háromszorosan meghaladó mértékben növekedett. A hetvenes években a női aktiv keresők 2 256 fős növekedése már alig volt több a férfiakénál /2 04 3 fő/. Az aktiv keresők aránya a női népességen belül - az országos tendenciákkal ellentétben - kissé visszaesett, az 1970. évi 44-ről 43 %-ra, de lényegesen nagyobb az 1960. évi 35 %-os aránynál, s a visszaesés ellenére meghaladja a vidéki városok megfelelő arányát. Amennyiben figyelembe vesszük a gyermekgondozási segélyen lévők számát is, ugy a nők foglalkoztatási szintje 48 %-os. Az összes aktiv keresőnek 1949-ben még alig több mint egynegyede, 1960-ban több mint egyharmada, 1980-ban már közel a fele /47 %-a/ a nők közül került ki. Az aktiv kereső nők - a teljes női népességen belüli - arányának némi visszaesésével egyidejűleg az inaktiv kereső nők száma és aránya erőteljesen - 15-ről 23 %-ra - emelkedett a hetvenes években. Ebben elsődlegesen a gyermekgondozási segély intézményrendszerének van jelentős szerepe. A nők foglalkoztatásának teljességére való törekvés eredményét tükrözi az, hogy az eltartott nők száma és aránya a hetvenes évtizedben - a korábbi évtizedekénél ugyan mérsékeltebben - tovább csökkent. 1980-ban a női népességnek alig több mint egyharmada volt eltartott, szemben az 1960.évi 59, illetve az 1970. évi 41 %-kal. Mig a korábbi évtizedekben az eltartottaknak döntő többsége - 1960-ban is még 69 %-a, 1970-ben 61 %-a - a női népességből tevődött ki, addig 1980-ban ez az arány már csak 56 %-os volt. 20