1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 14.b Kaposvár népessége és társadalma (1983)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA - A foglalkoztatottság alakulása, az aktiv keresők összetételének változása

A munkaképes korú népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az előbbieknél is jobban tükrözi a foglalkoztatottsági szint minőségi változásait. A 15-59 éves férfiak és a 15-54 éves nők körében együttesen az aktiv keresők 5 313 fős növekedése nagyobb volt az aktiv keresők össznépességen belüli 4 299 fős emelkedésénél. A munkaképes kornál idősebb aktiv keresők száma ugyanis az 19 70. évinek a 41 %-ára esett vissza. Ennek következtében a munkaképes korú népesség foglalkoztatási szintje a hetvenes évtizedben valamelyest tovább emelkedett, 78-ról 79 %-ra. A férfiaknál lényegében a tiz évvel korábbi magas - 84 %-os - szinten maradt, a nőknél viszont az 1970. évi 72-ről közel 74 %-ra nőtt. A gyermekgondozási segélyen lévőket is figyelembe véve a munkaképes korú nők foglalkoztatottsági szintje 1980-ban elérte a 82 %-ot és alig maradt el a férfiakétól. Gyakorlatilag ez azt is jelenti, hogy a 40 évesnél fiatalabb korosztályok foglalkoztatottsága ugy a nőknél, mint a férfiaknál teljes körü. A 40 éves és idősebb korú eltartott nők mintegy két-és félezres táborából mindössze 775 a még munkaképes korú, de feltehetően már nem aktivizálható személyek száma. A munkaképes korú férfiaknak 5 %-a, a nőknek 12 %-a inaktiv kereső. A férfiaknál a korkedvezmény, mig a nőknél elsősorban a gyermekgondozási segély igénybevétele dominál. A munkaképes korú inaktiv kereső férfiaknak közel fele, 46 %-a az 55-59 éves, mig a munkaképes korú inaktiv kereső nőknek több mint a fele, 55 %-a a 20-29 éves korcsoportba tartozó gyesen lévő. AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELE NÉPGAZDASÁGI ÁG, FOGLALKOZÁS SZERINT A gazdasági életben bekövetkezett változásokat jól tükrözi az aktiv keresők népgazdasági ágankénti megoszlása. Az ipar felszabadulás előtti hiányára utal az, hogy 1949-ben Kaposvár aktiv keresői között még nagyobb volt a mezőgazdasági, mint az ipari aktiv keresők súlya. Az első jelentősebb szocialista iparvállalatok /Textilmüvek, Ruhagyár, Húskombinát/ létrehozása, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése az ötvenes években lényeges változást eredményezett a foglalkozási szerkezetben. 1960-ban már az ipari aktiv keresők hányada volt a legnagyobb, de a mezőgazdaság még mindig tartotta a harmadik helyet. Az 1960-as évek közepétől az iparfejlesztés meggyorsult és az ágazat aktiv keresőinek száma az 1950-es évek közel 4 200 fős növekedése után az 1960-as években további 5 400 fővel gyarapodott. A város iparfejlesztésének fő céljai; a területi munkamegosztásba való arányosabb bekapcsolódás és a nők foglalkoztatásának lényeges javitása, lényegében megvalósultak. 1970-ben az aktiv keresők 42 %-a már az iparban tevékenykedett, szemben az 1949. évi 24, illetve az 1960. évi 33 %-kal. Az iparban foglalkoztatott női aktiv keresők száma az 1949. évi 657 főről 1970-ig a tizszeresére, 6 503 főre szaporodott, ezen belül az 1960-1969. években megduplázódott. Mig 1949-ben az ipari aktiv keresőknek 18,5 %-a volt nő, addig 1970-ben már a fele. Az 1970-es évek elején az ipari létszám még valamelyest emelkedett, az évtized második felében azonban az intenziv fejlesztések előtérbe kerülésével számuk 13 ezer főre mérséklődött és 1980-ban az 1970. évivel azonos szinten alakult. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aktiv keresőinek száma ezzel egyidőben folyamatosan csökkent, az 1960-1969 közötti jelentős visszaesést a hetvenes években a fogyás mérséklődése követte. A többi népgazdasági ág aktiv keresőinek száma évtizedről-évtizedre gyarapodott, az utolsó évtizedben legszámottevőbben a nem anyagi ágakban. Ezek aktiv keresőinek létszámgyarapodása - az ide tartozó ágazatok dinamikus fejlesztése következtében 21