1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6.b Szeged népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

állandó lakóhely szerepét betöltő tanyák révén egyre terjeszkedett Szeged és vált nagyhatáru, mezőgazdasági jellegű településsé. 1870-ben a lakosság több mint egyharmada külterületen élt és gazdálkodott. A nagyarányú külterületi népesség kialakulásában alapvető szerepet játszott a kiterjedt kishaszonbérleti rendszer. Szeged az első rendszeres magyar népszámláláskor, 1869. év végén összeirt 71 022 lakosával a városok sorában (a mai és a korabeli országterületen egyaránt) a második helyet foglalta el. Különböző forrásmunkák szerint - megbizható statisztikai rendszer hiányában csak megközelítő pontossággal - Szeged népessége a XVI. század elejéitől a XIX. század utolsó harmadáig az alábbiak szerint alakult: Szeged lakóinak száma 1522-1869 Év A népesség száma, fő Év A népesség száma, fő 1522 8 745 1801 24 000 1553 6 765 1813 26 355 1560 3 500 1818 28 351 1596 1 500 1830 32 725 1712 9 000 1841 44 000 1715 5 000 1850 50 244 1780 17 801 1857 62 700 1784 20 947 1869 71 022 1787 21 759 A kiegyezés ujabb fellendülést hozott Szegeden. Számos uj ipari üzem alakult, különösen a szesz-, a malom- és a faipar fejlődése volt erőteljes. Felépült a Széchenyi tér déli oldalának palotasora, több iskolát épitettek. A várost ért számos természeti katasztrófa közül az egyik legnagyobb csapás az 187 9-es nagy árviz volt. A város árvizsujtotta területén 5 723 lakóházból csak 265 maradt épségben. Az országosan is páratlan ujjáépités nyomán alakult ki a város mai arculata: a körutas, sugárutas városszerkezet, a széles utcák, tágas terek. A nagyarányú lakóházépitkezés mellett számos középületet emeltek. Mai formájára átépitették a városházát, muzeum, könyvtár épült. Az árviz ellen védekezésül gátakat, a város körül Körtöltést létesitettek, a Tisza mentén modern rakodópart épült. Csatornázták a várost, burkolattal látták el az úthálózatot. A hajóhid helyébe állandó közúti hid épült, és a tulparti Újszeged 1883-ban egyesült Szegeddel. A századforduló után megindult a villamosközlekedés. A századfordulóra a város lakossága mintegy 45 %-kal volt több mint 1869-ben, és meghaladta a 100 000-et. Szeged továbbra is a második legnépesebb magyar város volt. Az évtizedeken át tartó fellendülést az I. világháború, majd a trianoni béke következményei állitották meg, amikor a területátcsatolások miatt határvárossá váló Szeged gazdasági, társadalmi fejlődése lelassult. 1921-ben idetelepült a kolozsvári egyetem, majd több főiskolát alapitottak. A két világháború között épült a régi Palánk városrész helyén a fogadalmi templom és a klinikai negyed. A város lakóterületét több, mint 50 %-kal növelve nagyarányú családiház épitkezésre került sor 10