1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Dunántul déli részén, a Mecsek hegység déli lejtőin fekvő közel 170 000 lakosú Pécs várost nemcsak népességének száma, fejlett ipara, gazdasági élete és kulturája emeli az ország legjelentősebb városainak sorába, hanem történelmi múltja is. Pécs kétezer éves város, ezt muzeumainak gazdag leletsorozatai, feltárt római kori sirkamrák, török kori épületek, történelmi emlékek bizonyitják. A bronzkor és vaskor idejében thrákok, illyrek éltek ezen a területen. Az i. e.V.században a Galliából ide vonult hóditó kelta törzsek már faházakból álló települést alapítottak a város mai területén. A tulajdonképpeni várossá alakitás azonban a római birodalom idejére esik. Időszámitásunk kezdetén a római légiók megszállták Pannóniát, a Diocletianus császár idején kialakitott Pannónia Valéria tartomány székhelye Sopianae lett, melyet gondozott utak kötöttek össze a tartománnyal. A római kori leletekből, emlékekből joggal lehet arra következtetni, hogy Péc.s az időszámitásunk első négy évszázadában, a római uralom alatt, 8-10 000 lakosú várossá fejlődött és Pannóniában a kereskedelem, a tudomány és művészet egyik legjelentősebb központja volt. A magyarok 899 körül foglalták el a Mecsek vidékét. Száz évvel a honfoglalás után István király püspökséget alapított Pécsett és a várost mint hűbérúrnak, a püspöknek adományozta. Ez hosszú ideig megszabta a város fejlődésének kereteit, gazdasági élete és jelentősége nem emelkedhetett olyan mértékben, mind a szabad városoké és mint azt adottságai lehetővé tették volna. A kultura és tudomány azonban az Árpádház és az Anjouk uralkodása idején a reneszánsz és a humanizmus eszméinek hatása alatt erőteljes fejlődésnek indult. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Nagy Lajos 1367-ben itt alapította meg az ország első egyetemét. Mór püspöktől Janus Pannoniusig az iró és költő püspökök, tudósok egész sora állt a város szellemi fejlődésének élén. Mindezek hatása megmutatkozott a városépítésben is: már a XI. század első éveiben megindult a székesegyház épitése. A tatárdulás után épitett várat Zsigmond püspök megerősítette, Szathmáry György továbbfejlesztette. Az építkezések a városba vonzották az iparosokat, ahol a kedvező földrajzi fekvés következtében fejlett volt a kereskedelem is. A XIV. században kialakult a városfalon kivül a Malomszegi Vicus, az ipari városrész. Ebben az időben már felmerült a Pécs városnév, mely először László király 1093-ban kelt egyik oklevelében fordult elő " Peuche" formában. Egy Budán tartózkodó francia dominikánus 1308-ban Pécset a tiz legnagyobb magyar város között emliti. A XIV. század közepén a pénzverőkamarától átvett pénzmennyiség alapján a negyediknek tekinthető a városok sorában. Lakossága a mohácsi vész idején már ismét elérte a 8-10 000 főt. 2 Pécs 9