1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2.b Pécs népessége és társadalma (1983)

II. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A mohácsi csatavesztés után a város csak 1543. julius 29-én került véglegesen török kézre. A csaknem 150 éves törők uralom Pécs magyar lakosságát majdnem teljesen kipusztította. A török adójegyzék 1554-ben 263 magyar házat sorolt fel, amelynek alapján az őslakosság számát 1 000-1 200 főre tehetjük. A város épületei romba dőltek, műemlékei és palotái pusztulásnak indultak. A törökök a városfalakon belül rendezkedtek be és a romokon nagyarányú építkezésekbe kezdtek. Pécs gazdag török várossá épült ki és a határszéli kereskedelem központja lett. A török uralom fénykorában, 1629-ben Haas Mihály szerint 1 040 háza volt a városnak, ez 5 000 fő körüli lakosságszámnak felel meg. Evlia Cselebi török utazó, aki 1660-1664 közül járt Pécsett, már 2 200 iszlám házat és közel 400 bazárt emlit. A hódoltság vége felé a város török lakossága már 6-8 000 főre volt tehető. A felszabaditó sereg 1686. október 22-én foglalta vissza a várost. 1867-ben megkezdődött a németek bevándorlása, betelepitése. Az 172 0. évi összeirás csak 32 0 adóköteles háztartást talált Pécsett. Acsády Ignác szerint a város lakossága ezidőben 2 304 fő volt, nem tett ki többet egy mai nagyobb falu népességénél. Nemzetiségi összetételét tekintve nagyon vegyes képet mutatott: magyar, török, rác, bosnyák, német népesség egyaránt megtalálható volt. Rákóczi szabadságharcát követően hosszú békeidő köszöntött a városra, az ipar és a kereskedelem gyors fejlődésének indult. Egymás után jöttek létre a céhek és a pécsi vásár országos hirü lett. A város számos kultúrintézménye erre az időre vezetheti vissza létrejöttét. Ekkor épült fel a páloslyceum és templom, a jezsuiták gimnáziuma, a ferencesek temploma, a papnevelő intézet. A vármegyeházán kivül a belvárosban számos emeletes polgárház is épült barokk, majd copf és ujklasszicista stílusban, közülük nem egy ma is diszes műemléke a városnak. 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangra emelkedett, felszabadulva a püspök és a káptalan földesúri hatósága alól. Ekkor már 8 43 5 főnyi a város lakossága és a különböző források 8-9 000 főnyi népességszámot adnak meg a századfordulóig Pécsről. A II. József féle 1784-1787. évi összeirás Pécs akkori területén 11 377 főt számolt meg. A XIX. század első fele az épités és csendes fejlődés jegyében telt el. A gazdasági fejlődés során mindinkább kidomborodtak Pécsnek, mint megyeszékhelynek központi igazgatási és gazdasági funkciói. A város lakosságának száma a század első évtizedeiben a pécsi egyházmegyei schematizmusok szerint 12-13 000 fő, az osztrák statisztikai táblák azonban az 1830-as évekre következetesen kerek 10 000 főt közölnek Pécsről. Fényes Elek az 183 8. évre 14 2 87 főben adja meg a város lakosságát. A szabadságharcot megelőző 1846-os évben a lakosság száma mind a "Tafeln"-ek, mind az egyházmegyei schematizmusok szerint már 15 000 fő körül volt. 1840-ben Pécs a magyar városok sorában népességszámát tekintve (a mai országterületen) a 2 5. volt. Ekkor még sok nagy alföldi mezőgazdasági város is jócskán megelőzte, de Győr, Miskolc, Székesfehérvár is jóval előtte állt a rangsorban. A szabadságharc bukását követő politikai és gazdasági elnyomás lassú enyhülésével Pécsett is kezd kibontakozni a gazdasági élet. Több neves gyár alapitása esik a mult század második felére, az ötvenes években a szénbányászat megindulása ad nagyobb lökést a gazdasági fejlődésnek. Kiépül az első vasútvonal, Pécs és Mohács között. 10