1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 8. Az 1970. évi népszámlálás gépi feldolgozása

Az aránylag kis számú hibák javitásáról mégsem mondtunk le, mert ennek elvégzését a további feladatok megbízhatóságának érdekében jelentős ellenőrzési fázisnak tartották. Időben sem jelentett késedelmet a végrehajtása és kis létszám elegendő volt az ellátásához. Ide tartozik az a tény is, hogy a kódolás Budapesten történt, az adatrögzítés Budapesttől 100 km-re, a feldolgozást végző számitógép ismét Budapesten volt. Ennek ellenére az ide beiktatott munkafázisoknak tudható be, hogy a teljesség lezárása után hiánytalanul került fel a másodlagos adathordozókra a mágnesszalagra minden személy, illetve lakás. Körülményesebb és költségesebb müveletet jelentett volna egészében az elektronikus számitógépen végezni a teljesség vizsgálatát és korrigálását. Automatikus hibajavítás A lyukasztás és a teljességvizsgálat befejezésével egyidőben külön "Számlálókörzeti kisérő lyukkártya" készült, ami tartalmazta a számlálókörzet jóváhagyott tételszámát és egyéb más jellemző adatot. A mágnesszalagra Írással egyidőben jelen volt a "kisérő lyukkártya" is és számlálókörzetenként ellenőrizte, hogy ugyanannyi record készül, mint amennyi lyukkártya lett lyukasztvaA tény táblázatban is rögzitve került elfogadásra. A teljesség után a hierarchia rendjét biztosító sorszámok folyamatosságát ellenőrizte a gép és amennyiben intervallumon kívül eső sorszámokat talált, azt visszajavitotta a hiányzó sorszám helyére. Az előforduló esetek száma szintén nem volt számottevő. 40 ezer recordot magábafoglaló technikai egységenként 10-15 hibás sorszám akadt. A gép kapacitása miatt fejezetekre kellett bontani az automatikus hibajavítás programját és a több program soros alkalmazásával volt csak megoldható a javítás. Az automatikus hibajavítás tervezésénél az volt a cél, hogy a felvételből és kódolásból származó valamennyi adat érvényességét ellenőrizni lehessen és a logikailag ellentmondó ismérveket elfogadhatóvá javítsuk. A több száz kódoló és revizor eltérő szemléletét szembeállítva az egyszer meghatározott és a számitógép által csak egyféleképpen értelmezhető állitások logikai vizsgálatával és az ellentmondások egyértelmű javításával, olyan minőségi különbség kapható, hogy objektiv mércével nem is mérhető. Annyi összefüggés vizsgálatot és javítási feltételt, mint amit a gépnek tudnia kell teljesíteni, - ugyanannyi idő alatt - manuálisan több száz embertől meg sem lehet követelni. Ennek tudható be, hogy a számitógép viszonylag sok hibát tárt fel és ennek megfelelő javítást hajtott végre. (Az egyes fejezetekben elvégzett ellenőrzések és javítások nagyságát a 3. tábla, arányait a 4. tábla tartalmazza.) A közölt adatok egy átlagos megyére vonatkozóan képviselik a javítások előfordulásait. A 3. tábla első része tartalmazza a fogalomkombinációk számát. A második része a kódkombinációk számát és a kombinációk száma szerinti megoszlást. Itt kell megjegyezni, hogy ezek a kombinációk egyedi számra lebontva átlagosan több mint 10-szeres számokat eredményeznek, ami azt jelenti, hogy a számitógép állításainak a száma is az itt közölt adatok 10-szerese. Az automatikus hibajavítás leírásának bonyolultsága miatt nagyon nehéz pontos statisztikát készíteni, de a különböző kombinációk arányai és a nagyságrendek jól szemléltetik az egyes javítási fejezetek nehézségi fokát. 11. Az adatfelvétel 81