1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 6. Mintavételi eljárások a népszámlálási műveleteknél

A minta elemszáma (nagysága) A minta kiválasztási aránya - éppúgy, mint az 1960. évi népszámlálásnál - 1 % volt. A minta terjedelmét a következő megfontolások alapján határozták meg: A minta elemszáma (nagysága) lényegesen befolyásolja a képviseleti uton nyert eredmények pontosságát. Egyrészről tehát az adatok pontosságának növelése érdekében nagyobb mintaelemszám alkalmazására kell törekedni. Másrészről az eredmények minél gyorsabb előállitása viszonylag kis mintanagyság alapul vételét teszi indokolttá. Ugyanakkor szem előtt kellett tartani azt a követelményt, hogy a mintavétel munkálatai ne befolyásolják, ne késleltessék a népszámlálás teljeskörü feldolgozásának menetét. A fenti, ellentmondó szempontok mérlegelésére olyan mintaelemszám mutatkozott indokoltnak, amely lehetővé teszi a legtöbb országos adat kellő pontosságú becslését, a megyei adatoknak pedig a legfőbb szempontok szerinti részletezését. Ennél kisebb területi egységek (járások, községek) szerinti tagozásról azonban már le kellett mondani. A mintavételi adatokkal szemben támasztott gyakorlati igényeket is figyelembe véve, az országos adatok kellően pontos becslésén azt értjük, hogy a legkisebb mintavételi adatok zömének relativ hibája 95 %-os valószinüségi szinten ne haladja meg az 5 %-ot. Az 1 %-os minta elemszáma mellett ezt a követelményt minimálisan 1, 5 %-os relativ gyakoriságú adatok elégítik ki, vagyis minimálisan 150 000 fő nagyságrendű kivetitett (országos) adatot - 1 500 fős mintabeli gyakoriságot - lehet a mintából a fenti pontossági határok között becsülni. Kiszámítása tekintetében utalunk az 1970.évi népszámlálás "2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti j minta alapján" c. kötet 222-223. oldalára. Ennél kisebb adatoknál a hiba relativ (%-os) mértéke természetesen nagyobb. Kis nagyságrendű adatoknál azonban az abszolút eltérés mégis kicsiny, igy ezek az adatok nagyságrendi tájékozódásra felhasználhatók. <4 mintavétel egysége Az 1960. évi népszámlálás hasonló műveleténél a kiválasztás egysége a háztartás volt, akkor ugyanis a lakosságot háztartásonként külön-külön lajstromos összeiróiveken irták össze. Az 1970. évi népszámlálás viszont egyéni személyi kérdőiveket alkalmazott és ezeket lakásonként kitöltött lakásösszeiróivekben foglalta össze. Az összeírás módszeréhez alkalmazkodva a kiválasztás egysége a lakás volt. A lakásonkénti kiválasztás gyakorlati szempontból kedvezőbb volt, mint az egyéni kiválasztás, amely megnövelte volna a munkára és annak ellenőrzésére fordítandó időt. Ezenkívül a lakás-, háztartás- és családstatisztika elkészítése szempontjából is előnyös, hogy a mintán belül az egy családhoz, ill. háztartáshoz tartozó személyek kérdőivei együtt maradtak. Az intézeti háztartások (csecsemő- és gyermekotthonok, diákotthonok, munkásszállások, kórházak, szállodák, üdülők, stb.) lakóinál egyedi kiválasztást alkalmaztunk, vagyis ott minden 100-ik személy került mintába. 48