1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 6. Mintavételi eljárások a népszámlálási műveleteknél

A mintavétel módszere A kiválasztás alapját a népszámlálás céljaira összeállított "Előzetes községi, városi össze­sitőjegyzék" alkotta. Minden községről külön összesitőjegyzék készült, községeken belül számláló­körzeti bontásban. Ezeket megyénként, megyéken belül járásonként, azokon belül községenként betű­rendbe rendezték. A megyékbe tartozó járási jogú városok a megye anyagának végén foglaltak helyet. A kiválasztás szempontjából a községek két csoportot (réteget) képeztek: I. 2 000 lakosnál kisebb községek II. 2 000 lakosú és annál népesebb községek, valamint városok. E két csoportba tartozó községek kiválasztási művelete külön-külön segédtáblán történt. A kiválasztás során a számlálókörzeteket tovább rétegezték belterületi ill.külterületi szám­lálókörzetekre, majd a külterületi számlálókörzeteket még 6 csoportra bontották lakosszámuk szerint. Külön-külön számlálókörzeteket képeztek a 100 főnél - illetve 100 férőhelynél - nagyobb in­tézeti háztartások (csecsemő- és gyermekotthonok, diákotthonok, munkásszállások, kórházak, szál­lodák, üdülők stb. ). Olyan intézeti háztartások, amelyek férőhelye 100-nál kevesebb, általában nem képeztek intézeti számlálókörzetet, hanem ezek a magánlakásokkal vegyesen kerültek összeirásra. Az ilyen számlálókörzeteket az általános szabály szerint kezelték, besorolva a megfelelő belterületi vagy külterületi rétegbe. A 100 férőhelynél nagyobb intézeti háztartások lakóiról az intézet vezetősége (gondnoka) névjegyzéket készitett. Itt a kiválasztást a számlálóbiztos végezte, mégpedig az ellenőrzött és sor­számozott névjegyzéken minden negyedik személy kijelölésével. A kiválasztás kezdőszáma 2 vagy 3 volt, aszerint, hogy a számlálókörzet száma páros vagy páratlan. A 25 %-os számlálókörzeti kiválasztás megyénként, megyei jogú városonként, Budapesten kerületenként történt, mégpedig a megyén végighaladva, az összes járásokon és községeken át (elő­ször a belterületi, majd a külterületi számlálókörzeteken) megszakitás nélkül; minden negyedik számlálókörzetet kijelölve. A kezdőszám megyénként véletlenszerűen, 1, 2, 3, ill. 4 volt. A számlálókörzetek lakosszámának szórása miatt a lakosok számának nem pontosan 2 5 %-a került a mintába. Megyei és megyei jogú városi szinten 0, 05, járási jogú városokban és budapesti ke­rületekben 0, 10, járási szinten 0,15 eltérést engedtek meg az előirányzott 4. 00 szorzószámtól. Ha az eltérés ennél nagyobb volt, megfelelő számlálókörzetek cseréjével korrigálták a kiválasztást. A minta főbb adatait a teljeskörü adatok segítségével "teljeskörüsitik", ami azt jelenti, hogy a főbb ismérvek kombinációit rétegzési ismérvnek tekintve, szorzószámokat állapítanak meg az ada­­tok kivetítéséhez. b/ ELŐZETES EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA 1 %-OS REPREZENTATÍV MINTÁVAL Az 1970. évi magyar népszámlálás anyagából előzetes feldolgozás céljára képviseleti mintát készítettek. A minta célja, hogy a demográfiai, család-, háztartási és lakásismérvek Szélesebb kö­rére kiterjedő becslési eredmények viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre álljanak. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom