1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

II. MELLÉKLETEK A népszámlálás dokumentációs anyaga - 5. AZ ISKOLAI OKTATÁS RENDSZERE A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA SZEMPONTJÁBÓL

Egyetemi szinten végzett közgazdászoknak tekintettük azokat a személyeket, akik az 1914ben a József Műegyetemen szervezett négyévfolyamos Közgazdasági Osztály, majd az 1920. évi XXXI. t.c. alapján a budapesti Tudományegyetem keretében létrehozott önálló Közgazdaságtudományi Karon, valamint ennek jogutódain, az 1934/35. tanévtói működő Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 5. Kar, Közgazdasági, Kereskedelmi és Közigazgatási osztályán, és az ebből 1949-ben létesitett Magyar - 1953-tól Marx Károly-Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztek oklevelet vagy végbizonyítványt. Az akadémiai, majd később főiskolai szintű közgazdászképzésben azok vettek részt, akik tanulmányaikat az 1891-ben - a középfokú képzést biztosító budapesti Kereskedelmi Akadémia mellett létrehozott 2 évfolyamos főiskolai szintű Keleti Kereskedelmi tanfolyamon, a Keleti Kereskedelmi Akadémián és ennek utódán a Keleti Intézetben végeztek. Ugyancsak ide számítottuk a budapesti, illetve kolozsvári kereskedelmi akadémia felső tagozatát, valamint az 1912-ben létesitett fiumei Kiviteli Akadémiát sikeresen elvégzőket is. Főiskolai képzés ilyen formában 1920-ig állott fenn. Rövid tartamú újjáéledése 1942-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia újbóli szervezésével kezdődött, majd a Számviteli Főiskola megszűntével 1956-ban véget ért. Ide számítottuk az 1948-1954 között fennállt Külügyi Akadémiát, majd Főiskolát végzetteket is. Felsőfokú technikumi szinten közgazdászok közé számítottuk azokat, akik az 1962-ben szervezett Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolát, Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolát, Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolát, továbbá Felsőfokú Gépjármüközlekedési Technikumot és Felsőfokú Vasutforgalmi Technikumot végezték. (Ezek a felsőfokú technikumok az 1970-es évek elején főiskolákká szerveződtek át.) A közgazdasági tudomány egyetemi oktatása keretében mindenkor működtek tanárképző szakok is. Az ilyen szakot végzett hallgatókat végzettségük jellegének inkább megfelelő pedagógiai oklevelesek között mutattuk ki. A közgazdászok számára hasonlóan csökkentőleg hatott, hogy 1949 előtt a Közgazdaságtudományi Karon működő közigazgatási szakot végzőket a jogtudományi oklevelesekkel együtt mutatjuk ki. A magyarországi orvosképzés kezdetben a Tudományegyetemek Orvostudományi karán történt, csupán 1951-től létezik önálló Orvostudományi Egyetem a fővárosban, Debrecenben, Pécsett és Szegeden. A gyógyszerészek a tudományegyetem keretében szervezett tanfolyamon tanultak, majd 1942-től a tanfolyamok egyetemi karrá szerveződtek. A pedagógusok egyetemi szintű képzése a tudományegyetemek bölcsészettudományi, majd a későbbiek során a természettudományi karain történt. Oktatásuk mintegy két évszázadra nyúlik vissza és egyidős a mai Eötvös Lóránt Tudományegyetem jogelődjének megszervezésével. Képesítésük középiskolai tanári állás betöltésére jogosít. Az általános (polgári) iskolai tanárok oktatása főiskolai szinten történt 1875 óta, előbb a Polgári iskolai Tanárképző Főiskolán, majd a felszabadulás után a Tanárképző Főiskolában. Az _énekés zenetanárok a húszas évek elejétől a Zeneművészeti Főiskolán, a rajztanárok pedig a Képzőművészeti Főiskolán szerezhettek diplomát. A szaktanárképzés a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretében mezőgazdasági és közgazdasági szakon kezdődött. A későbbiek során a Budapesti Műszaki Egyetemen is indult szaktanárképzés a mérnöktanári, a műszaki tanárképző, valamint a technikus tanárképző szakok megszervezésével. 198