1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

II. MELLÉKLETEK A népszámlálás dokumentációs anyaga - 5. AZ ISKOLAI OKTATÁS RENDSZERE A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA SZEMPONTJÁBÓL

A tanítók és az óvónők képzése 1958-tól középfokról felsőfokra tevődött át az előbbiek három-, az utóbbiak kétévfolyamos oktatásával. A Mozgássérültek Nevelőképző- és Nevelőintézete 1964-ben került felállításra. A magyar művészképzés minden korban főiskolai, illetve akadémiai szinten történt. Az Ipar-, a Képző- és Zeneművészeti Főiskolán a művészképzést csak az 1948 után szerzett oklevelek tekinte­tében fogadtuk el felsőfokú végzettségnek. A jogtudományi oktatás mintegy két évszázada a tudományegyetemeken történik. A kiegye­zést követően, amikor az egyházjog oktatása mellett előtérbe került a hazai jog ismerete, jogaka­démiákat szerveztek, amelyek végbizonyítványt adtak végzős hallgatóiknak. Néhány felsőoktatási intézmény esetében statisztikailag indokolatlannak találtuk az idők folyamán szervezeti felépítéseikben bekövetkezett változásokat nyomon követni, mert ezek java­részben csupán névváltoztatást jelentettek az iskola életében. Ilyennek tekintettük a Bánya- és Erdő­mérnöki Főiskolán (Akadémián), a Bányamérnöki Főiskolán, az Erdőmérnöki Főiskolán, az Állator­vosi Főiskolán (Akadémián), az Állatorvostudományi Főiskolán, a Kertészeti Főiskolán, a Mezőgaz­dasági Gépészmérnöki Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán és az Idegen Nyelvek Főisko­láján szerzett okleveleket, amelyeket a mai rangjuknak megfelelően az egyetemi végzettségek között mutattunk ki. Szakmunkástanuló végzettség A népesség iskolázottsági színvonalának megállapításánál az eddigi népszámlálások nem vették figyelembe a szakmunkástanuló iskolai végzettséget, pedig jelentős azoknak a személyeknek a száma, akik a kötelező általános iskolai oktatás után, nem a középiskolában, hanem a szakmunkás­tanuló iskolában folytatják a tanulmányaikat. Ugyanekkor azonban időbeli hátrányba kerültek azok a szakmunkástanulók, akik középiskolai érettségi bizonyítványt is kívántak szerezni. E hátrány kiküszöbölésébe 1965 után létrehozták az un. emeltszintű szakmunkásképzést, amely részben a szakmunkásoktatás színvonalát kívánta emelni, másrészt lehetőséget nyújt arra,hogy további két évi tanulmány folytatásával szakközépiskolai érett­ségit lehessen szerezni. Az 1970. évi népszámlálás a szakmunkás végzettségeket - mitn az iskolázottsági szinvona­lat jelentősen befolyásoló tényezőt - figyelembe véve táblázatait kétféleképpen készítette el. Egy­részt hagyományos módon, másrészt az 1960 után szerzett szakmunkástanuló végzettségek beszámí­tásával. * Az iskolázottsági mutatók megállapítása az oktatásban bekövetkezett számtalan változás miatt rendkívül bonyolult összetevők eredménye.Ezért a jelenlegi népszámlálás a korábbiaktól eltérő­en bevezette az elvégzett osztályszámokkal való meghatározást és ezzel párhuzamosan az átlagosan elvégzett osztály számának mutatóját, amely lehetőséget ad a nemzetközi összehasonlításra, kikü­szöbölve az egyes iskolarendszerek különbözőségeit. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom