1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

II. MELLÉKLETEK A népszámlálás dokumentációs anyaga - 5. AZ ISKOLAI OKTATÁS RENDSZERE A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA SZEMPONTJÁBÓL

technikumok szintjéhez hasonló szakembereket, akik tanulmányaik befejezése után szakiskolai oklevelet kaptak. Mindkét iskolatípusban a tanulmányi idő 2-3 év. A végzett hallgatók a képzettségük szakirányának megfelelő egyetem és egyetemi jellegű főiskola levelező tagozatán oklevelük megszerzésétől számított 10 éven belül,kiegészítő tanulmányok utján legalább négy félév elteltével egyetemi (főiskolai) oklevelet szerezhetnek. A felsőoktatási intézmények nemcsak rangjuk, hanem a képzés iránya szempontjából is változatos képet mutatnak az elmúlt száz év alatt. Mig az akadémiák általában főiskolákká, majd egyetemekké fejlődtek az évek során, addig ez a változás különféle szakokat tekintve nem ilyen egyértelmű, mert létüknek vagy nem létüknek a mindenkori meghatározója a gazdasági helyzet, a szakember szükséglet volt. Számos esetben megszűntek és más rangú intézményben újjáalakultak, vagy a tudományok fejlődésével tovább specializálódtak, ujabb szakokra, szakágakra bomlottak. Magyarországon a műszaki felsőoktatás egy évszázaddal ezelőtt kezdődött a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia, valamint a budapesti József Műegyetem megszervezésével. A bányászképzés 1904 -től főiskolai, 1934-től pedig a kohómérnökökkel együtt egyetemi rangra emelkedett, előbb a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, majd 1949 után a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem keretében. A különféle mérnökök képzése a József Műegyetemen kezdődött. A harmincas évek elejétől egészen 1946-ig nem volt kizárólagosan műszaki szakember-képzéssel foglalkozó önálló felsőoktatási intézmény, mert az ekkor működő József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karai mellett megtaláljuk a mezőgazdászokat, az állatorvosokat és a közgazdászokat képző karokat is. A felszabadulás után az egyetem gazdaságtudományi részei fokozatosan önálló intézményekké szerveződtek és igy 1949-ben megalakulhatott a most már kizárólagosan műszaki oktatással foglalkozó Budapesti Műszaki Egyetem. Az épitész- és közlekedésmérnöki képzés 1952 és 1967 között átmenetileg önálló egyetemi rangot élvezett, majd ezután ismét a műszaki egyetem karán történt. A vegyészmérnök képzés 1951 tői ujabb oktatási intézménnyel, a Veszprémi Vegyipari Egyetemmel gazdagodott. A mérnöki szakokkal párhuzamosan a hatvanas évek elejétől felsőfokú technikumi szinten is megindult a műszaki szakoktatás. E technikumok a népszámlálás időpontjában fokozatosan főiskolákká, illetve az egyetemek főiskolai karaivá szerveződtek át. A mezőgazdászok képzésének kezdete 1876-ra nyúlik vissza, amikor akadémiai szinten megindult a mezőgazdasági oktatás Mosonmagyaróváron. Ezt követte a század első évtizedében a keszthelyi és debreceni akadémia. (Ezek az akadémiák előbb főiskolákká szerveződtek, majd napjainkban már mint egyetemek működnek.) A mezőgazdászok egyetemi szintű képzése 1934-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretében kezdődött, amely a felszabadulás után önálló agrártudományi egyetemmé vált. Az Állatorvosi Főiskola 1899-1934 között önálló intézményként működött, majd beleolvadt a már emiitett József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. Az ötvenes évek elejétől ismét önálló főiskolává vált, majd 1962-től visszanyerte egyetemi rangját. Az erdészek felsőfokú képzésének kezdete szinte egyidős a bányászokéval. A két oktatási intézmény párhuzamosan fejlődött 1952-ig, amikor megszervezték az önálló soproni Erdőmérnöki Főiskolát, amely 1962-től Erdészeti és Faipari Egyetem néven egyetemi rangot nyert. 197