1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

II. BUDAPEST FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI ÉS JELLEMZŐI AZ EGYESÍTÉSTŐL NAPJAINKIG

I II. BUDAPEST FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI ÉS JELLEMZŐI AZ EGYESÍTÉSTŐL NAPJAINKIG Budapest Európa városainak többségéhez képest meglehetősen későn, de akkor szinte robbanásszerű gyorsasággal fejlődött nagyvárossá. A "robbanásszerű", a város jellegében ugrásszerű változást eredményező fejlődési szakasz kezdete csaknem egybe esett a város közigazgatási értelemben vett megszületésével, a szakasz végét pedig nagyjából a századforduló jelentette. Az egyesités idején még csaknem minden nagyvárosi jelleget nélkülöző város alig több mint negyedszázad leforgása alatt gyökeresen átalakult; mind népességének számát, mind a város külső képét tekintve felzárkózott Európa fejlett nagyvárosai közé. A város népességfejlődését ebben az időszakban rendkivül erőteljes és folyamatosan gyorsuló ütem jellemezte. Mig 1870 és 1880 között évi átlagban 2,6 %-kal gyarapodott Budapest ^ népessége, addig a következő évtizedben már 3, 2 %-kal, a század utolsó évtizedében pedig 3, 8 %-kal, A századfordulón az egyesítéskor kialakított városterület népességének száma az 1870. évi 280 ezerrel szemben már 732 ezer volt, s ezzel Budapest az 1870 évi 16., az 1880. évi 14., majd az 1890. évi 11. helyről a 8. helyre lépett az európai városok lélekszám szerinti rangsorában. Budapest fejlődéséhez mérten az ország más városai egyre jobban elmaradtak, jóllehet a kiegyezés után a városiasodás! folyamat megélénkült az orszagban és a vidéki városokban is jelentősen gyarapodott a népesség száma. A vidéki városok fejlődése azonban arányaiban sem tudott a fővároséval lépést tartani. Mig 1870 és 1900 között a fővárosban több mint 160 %-kal gyarapodott a népességszám, addig az akkori országterület 8 legnagyobb városában (Szegeden, Szabadkán, Debrecenben, Pozsonyban, Temesváron, Kecskeméten, Nagyváradon és Aradon) átlagosan csak mintegy 50 %-kal. A főváros és a vidéki városok közötti nagyságrendi különbség ugrásszerű növekedésének érzékeltetésére érdemes megemliteni, hogy 1870-ben az előbb felsorolt 8 város népességének együttes száma még 27 %-kal meghaladta a fővárosét, 1900-ban viszont Budapest már 35 %-kal több lakost számlált, mint az időközben szintén jelentősen fejlődő 8 város. A legnagyobb lélekszámú vidéki város: Szeged népessége a századfordulóra érte el a 100 ezres nagyságrendet, de mig 1870-ben Budapest népessége még csak négyszerese volt Szegedének, addig a századfordulón már hétszerese. A fejlődés a pesti oldalon különösen nagyarányú volt. A jobb parti városterületen 1870 és 1900 között mintegy 70 %-kal nőtt a népesség száma, ugyanakkor Pesten a századforduló idején már háromszor annyi lakos élt, mint 3 évtizeddel korábban. 1/ Ebben a fejezetben Budapest (Kis-Budapest, főváros, város) megnevezés alatt az egyesítéskor kialakított - történelmi - várost értjük. Peremkerületeknek az 1950. január 1-i hatállyal Budapesthez csatolt települések, illetve településrészek (Albertfalva, Békásmegyer, Budafok, Budatétény, Cinkota, Csepel, Kispest, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkut, Pestszenterzsébet, Pestszentimre, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár, Újpest, valamint Csömör, Nagykovácsi, Vecsés egy része) összességét tekintettük. 19*