1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1970. január 1-én Budapest jelenlevő népességének száma 1945 ezer volt, az állandó, vagy ideiglenes bejelentővel itt élő un. lakónépesség száma pedig meghaladta a 2 milliót. Népességszáma alapján Budapest jelenleg 8. helyen áll Európa városai között, világviszonylatban pedig 34. a sorrendben. Budapest az európai nagyvárosok többségéhez képest későn: lényegében csak az elmúlt 100 esztendő alatt fejlődött nagyvárossá. Nyugat-Európában az urbanizáció már a rendiség korában is erőteljes volt, s a "nagyváros", mint településtipus, viszonylag korán kialakult. Párizsnak például már a forradalom előtt közel 600 ezer lakosa volt, Lyonnak és Marseillenek több mint 100 ezer. A XVIII. század végén Európában 20 város népességszáma érte el, illetve haladta meg a 100 ezres nagyságrendet. London például ebben az időben már közel egy millió lakost számlált, Nápoly 350 ezret, Moszkva, Bécs, Leningrád (az akkori Szent-Pétervár), Amszterdam 200-250 ezret, Lisszabon, Berlin, Dublin, Madrid 150-200 ezret. Magyarországon a XIX. század közepéig jelentősebb arányú városiasodási folyamat nem tudott kibontakozni. A XVIII. század végi Magyarországon a 61 un. szabad királyi városnak együttesen is csak 485 ezer lakosa volt, s ezek között - az 1784-1787. évi II. József-féle népszámlálás adatai szerint Debrecen 30 064 lakossal, Pozsony 28 707 lakossal, Buda 23 919 lakossal. Szeged 20 947 lakossal. Pest 20 704 lakossal állt az élen. A XIX. század elején a később Budapest néven egyesitett három város: Pest, Buda és Óbuda népességszáma összesen mintegy 60 ezer volt, s ez a 40. helyet jelentette az európai városok sorában. 74 európai városról rendelkezésre álló adatok szerint Pestet - az akkori második legnagyobb magyar várost - 64, Budát pedig 66 város előzte meg a lélekszám alapján kialakult rangsorban. A XIX. század kezdetén tehát a későbbi Budapest fővárost alkotó 3 település még messze nem tartozott Európa jelentősnek mondható városai közé. Magyarország települései között azonban mind szerepkör, mind gazdasági erő tekintetében megkülönböztetett fontosságú helyet foglalt el. Jelentősége az ország történelmében lényegesen nagyobb volt, mint amelyre a viszonylag alacsony népességszám következtetni enged. A mai fővárost alkotó, korábban önálló települések kialakulására, fejlődésére a társadalmi tényezők korszakonként más-más módon hatottak; egyes időszakokban katalizálták, máskor visszavetették a városfejlődést. Az előnyös földrajzi helyzet azonban minden időszakban érvényesült, s különösen a fejlődés korai szakaszaiban jelentett fontos tényezőt a városképződésben. 5 *