1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

Lényegében a kedvező természeti-földrajzi adottságok révén jutott vezető szerephez Pannóniában a mai Budapest őse: Aquincum is, amely a II. század elején a kettéosztott Pannónia keleti részének fővárosa lett. Az eraviszkusz faluból romanizálódott településnek i. sz. 124-ben Hadrianus városjogot adományozott, s munici­pium rangra emelte,majd i.sz. 194-ben Septimus Severus császár colonia városranggal ruházta fel. Az egykor "ragyogó szépségű város"-nak nevezett Aquincum a III. század közepéig gyors ütemben fejlődött. 260-270 kö­zött azonban olyan súlyos támadások érték, amelyeket többé már nem tudott kiheverni, s még a római biroda­lom bukása előtt martalékává lett a benyomuló gót és vandál csapatok pusztításainak. A magyarok honfoglalása után az egykori római tábor romjain épült fel Buda (későbbi nevén Óbuda). A magyar államszervezés kezdeti időszakában a királyi székhely, tehát a főváros Székesfehérvár, illetve Esztergom volt. A természeti-földrajzi tényezők azonban a mai főváros térségében kialakuló települések fejlő­désének kedveztek. Az akkori Európa fontos kereskedelmi utvonalainak találkozópontjában fekvő Buda és a bal parton kifejlődő Pest (amelynek határa a XIII. század elején már a Duna jobb partjára, a mai Tabán területére is kiterjedt) a kereskedelmi életben korán vezető szerephez jutott. (Erről tanúskodik többek között II. Géza 1148-ban kelt oklevele is, amellyel rév- és vásár-vámjogot adott a budai káptalannak.) A XII. században a királyok már gyakran megfordultak a fejlődő Budán, s a XIII. század elején lényegében királyi . székhelynek minősült a város. A tatárjárás után Magyarország fővárosa a mai Várhegyen alapitott Buda lett. Pest függőviszonyba ke­/ rült Budától és csak a XV. században nyerte vissza önállóságát. A régi Buda (Óbuda) fokozatosan elveszítette jelentőségét, (Területét 1355-ben a király egyházi és királyi részre osztotta, s ez a felosztás, valamint a szomszédos uj város fejlődése egyaránt hozzájárult hanyatlásához.) Buda a XIV. század első felében árumegállitási jogot kapott. Fejlődése ettől kezdődően különösen erő­teljessé vált, gazdasági hatalma a környező településekre is kiterjedt. Szűkebb piackörzete - amelyen belül érdekeit jogok védték - kis eltéréssel a főváros mai területének felelt meg. Az Anjouk korában Buda, a ma­gyar főváros volt a közép-európai árucsere központja. A kereskedelmi forgalomban elfoglalt helye és ipará­nak fejlődése alapján kiemelkedett az ország települései közül, ezt a vezető szerepét lényegében 1541-ig - a török megszállás kezdetéig - megőrizte. Gazdasági fejlettsége a város külső megjelenésében is kifejezésre jutott. A Vár mai utcahálózata, épületeinek elrendeződése fő vonalaiban az akkor kialakult szerkezetnek felel meg. Pest Zsigmond uralkodása alatt vált ismét önállóvá. Kereskedelme s fejlődő kézműipara Buda után az ország második legszámottevőbb városává avatta. A jogilag szétválasztott két szomszédváros kiemelkedő gazdasági jelentőségét, fejlettségét az 1494­1495. évi kincstári számadásokról fennmaradt adatok eléggé jól érzékeltetik. A szabad királyi városok közül Buda Pest Kolozsvár Pozsony Székesfehérvár Esztergom 1494-ben. 350 Ft, 1495-ben 300 Ft taksát fizetett. 1494­-ben 2 800 Ft, 1495 -ben 2 500 Ft, 1494­-ben 2 000 Ft, 1495. -ben 2 000 Ft, 1494­-ben 1 000 Ft, 1495 -ben 1 000 Ft, 1494­-ben 500 Ft, 1495 -ben 750 Ft, 1494 -ben 400 Ft, 1495 -ben 100 Ft, 1494 -ben 350 Ft, 1495 -ben 300 Ft 6 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom