1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A szellemi foglalkozásúak besorolása pontosan megegyezik az egyéni foglalkozásnál felsoroltakkal. A háztartások és családok adatait társadalmi-foglalkozási csoportositásban feltüntető táblákon a háztartások, ill. a családok besorolása a háztartásfő, 111. a családfő társadalmi-foglalkozási csoportja (ha a háztartásfő vagy a családfő eltartott, az eltartó társadalmi-foglalkozási csoportja) szerint történt. A háztartás, ill. a család többi keresőjének társadalmi-foglalkozási hovatartozását a részletezés nem veszi figyelembe. A lakások, ill. az abban lakó háztartások adatait társadalmi-foglalkozási csoportositásban feltüntető táblákon a besorolás a lakást használó háztartásfő, két vagy több háztartás (egyedülálló) által különböző cimen lakott lakásoknál a háztulajdonos, főbérlő stb., a társbérletes lakásoknál pedig az első (régebbi) bérlő háztartásfőjének társadalmi-foglalkozási csoportja szerint történt. A lakás többi lakójának társadalmi-foglalkozási csoportját a részletezés nem veszi figyelembe. SZEKTOR A társadalmi szektorhoz tartozás alapján az aktiv és inaktiv keresőket (velük együtt eltartottjaikat) a következő csoportokba soroltuk: I állami, szövetkezeti, magánszektor. A besorolás az alábbi szempontok szerint történt: Állami szektorba tartoznak: az állami vállalatok, üzemek, hivatalok, intézmények, a párt és tömegszervezetek, a társadalmi szervek, az országos szövetkezeti központok és szervek, továbbá a szocialista országbeli munkáltatók alkalmazottai és ezek nyugdíjasai. Szövetkezeti szektorba tartoznak: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szövetkezetek, a termelőszövetkezeti önálló közös vállalkozások, valamint hegyközségek tagjai és alkalmazottai, a vízgazdálkodási társulások, takarékszövetkezetek dolgozói, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok segitő családtagjai, továbbá a fogyasztási szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, a munkaközösségek, a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok körzetei, járási, megyei központjainak dolgozói, valamint ezek nyugdijasai. Magánszektorba tartoznak: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági önállók és ezek alkalmazottai, segitő családtagjai, a kétlakiak segitő családtagjai, a napszámosok, alkalmi munkások, háztartási alkalmazottak, bejárónők, a magántulajdonú és társasházak házfelügyelői, az egyházak alkalmazottai, az alkotó közösségek tagjai és alkalmazottai. A nyugdijasok közül azok, akiknek utolsó foglalkozása a fenti tevékenységek valamelyike. Ide tartoznak még az egyéb inaktiv keresők, továbbá a tőkés országbeli munkáltatók alkalmazottai és ezek nyugdijasai. MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁT VÉGZŐK Mezőgazdasági munkának kell tekinteni a mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, állami erdőgazdaság, mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdasága, mezőgazdasági szakvállalat) és a mezőgazdasági kisüzemekben (egyéni gazdaság, háztáji és kétlaki gazdaság, részesmüvelés, illetményföld) a növénytermelés, állattenyésztés és az erdőgazdálkodás keretében végzett mezőgazdasági jellegű fizikai munkát, ideértve a mezőgazdasági termékek termelésén kivül azok tárolásával, szállításával stb. kapcsolatban felmerülő tevékenységet is. 448