1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Még az emiitett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyek, ill. családtagok, ha volt önálló lakáshasználati jogcimük. Társbérlők, tulajdonos, ill. főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szempontjából - semmiképpen sem alkothattak közös háztartást. Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma a rokonokat és az "idegen" személyeket nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont a rokonokat és az "idegen" személyeket is magában foglalja. A családdal együttélő "idegen" személyek azok, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, családhoz kihelyezett állami gondozott stb.). Az egycsaládos és többcsaládos háztartások alkotják az un. "család"-háztartásokat. A "család"háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több "idegen" személy, esetleg "idegen" személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A kizárólag családtörekékekből álló háztartásoka "nem család"-háztartások. Ezek a következők lehetnek: a/ Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. b/ Nem rokon egyedülállók közös háztartása. (Pl. közös háztartásban élő két barát.) Ebbe a csoport ba tartoznak az "idegen" személlyel élő egyedülállók is (az "idegen" személlyel együtt). c/ Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)ból, a részcsalád(ok)ból és idegen személy(ek)ből, valamint az egyedülálló(k)ból és idegen személyek részcsaládjából álló háztartások. Részcsaládot alkotnak: - az együttélő rokon személyek, akik között nincs háztartási (élettársi) kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb. ), - ha csak az egyik szülő él egyedülálló házas, vagy volt házas (özvegy, elvált) gyermekkel. - ha csak az egyik nagyszülő él - családi állapotra való tekintet nélkül - egyedülálló unokával (dédunokával). A "nem rokon egyedülállók közös háztartása" az esetek jelentős részében csak látszólagos háztartás, mert a felvétel során a közös helyiségben együttlakó (rokonsági kapcsolatban nem álló) albérlőket, ágybérlőket, szolgálati lakások használóit, stb. gyakran közös háztartásban lakóknak irták össze, bár tulajdonképpeni háztartási kapcsolat ezek között a személyek között nem volt. (Pl. a vállalat által bérelt szolgálati lakásban, vagy albérleti szobában együttlakó dolgozók között általában semmiféle háztartási kapcsolat nincs.) Ez a csoport tehát inkább az együttlakó közösségek számát mutatja, nem pedig a ténylegesen háztartási kapcsolatban együttélőket. HÁZTARTÁS FEJE A háztartás feje egycsaládos háztartásban azonos a családfővel, többcsaládos háztartás esetében pedig a legidősebb aktiv kereső (ha ilyen nincs, nyugdijas vagy járadékos) családfő a háztartás feje. Ha a háztartásban van kereső és eltartott családfő is - tekintet nélkül nemére vagy korára- minden esetben a kereső családfő a háztartás feje. 57 449