1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

A népesség egészének összetételére (illetve annak változására) vonatkozó adatok a XIX. század első feléből nem állnak rendelkezésre. (II. József halála után hosszú évekig nem került sor ujabb népszámlálásra, jóllehet 1790-ben az országgyűlés jóváhagyta a következő népszámlálás megtartását.) A népességről részletező adatokat lényegében csak az un. népösszeirások keretében gyűjtöttek, ezek az összeírások viszont a nemesekre nem terjedtek ki. A két város társadalmi-gazdasági fejlődése azonban a nem nemesi népességre vonatkozó adatok alapján is elég jól érzékelhető, s a népesség foglalkozás szerinti összetételére utaló adatok mellett a népesség demográfiai jellemzőit illetően is figyelmet érdemelnek ezek az összeírások. Az 1804. és az 1843. évi népösszeirás eredményei szerint Pesten a polgárok és kézművesek száma a XIX. század első felében két és félszeresre emelkedett, ugyanakkor Budán csak 35 %-os növekedés jelentkezett. A polgárok és kézművesek számát, illetve népességen belüli arányát tekintve Pest 1843-ban kiemelkedett a magyar városok közül, Budán pedig - az országos jelentőségű hivatalok székhelyén - a tisztviselők száma volt más városokhoz képest magas. Buda és Pest fontosabb adatai az 1804. és az 1843. évi (nem nemesi) népösszeirás eredményei alapján Megnevezés Buda Pest Megnevezés 1804 1843 1804 1843 Összeirt tényleges népesség 22 323 30 869 26 282 59 989 Távollevők a tényleges 1,4 0, 2 0,8 0,3 népesség Jelenlevő idegenek %-ában 3,0 0,1 3, 8 2, 5 A férfi népesség száma 10 645 15 153 12 533 28 709 Ebből százalékban 0-17 éves 38,9 40, 6 40, 5 38, 0 18-40 éves 33, 6 37, 1 35, 4 47, 5 41 - X éves 27, 5 22,3 24,1 14, 5 1 000 férfira jutó nő 1 097 1 037 1 097 1 090 A férfi népességből: tisztviselők és honoráciorok 304 347 155 768 polgárok és kézművesek 1 363 1 845 1 452 3 685 nemesek szolgái 6 261 zsellérek 4 725 6 761 6 132 13 424 13 *