1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

A XIX. század első feléről rendelkezésre álló anyagok közül feltétlenül említést érdemel azonban az adózókra vonatkozó 1828. évi összeírás is, amely a foglalkozást illetően a népösszeirásoknál részletesebb és korszerűbb csoportosítást tartalmaz. A kereskedők és az iparosok ebben az anyagban már elkülönülnek, s jóllehet ez az összeírás speciális célokat szolgált, tehát nem a népességről, hanem az adózókról ad számot, mégis alkalmas arra, hogy a városok között bizonyos összehasonlítást tegyünk, iparuk és kereskedelmük jelentőségét adatszerűen is érzékeljük. A kézművesek és a kereskedők száma a nagyobb városokban az 1828. évi adózási összeírás szerint Város Kézművesek Kereskedők Tőzsérek Pest Debrecen Buda Pozsony Szeged 2 286 1 875 1 315 1 099 1 090 584 98 427 236 48 157 61 8 31 263 Buda és Pest fővárossá emelkedésének korszaka az 1840-es évekre lényegében lezárult, s a fővárosi funkciókat közösen gyakorló városegyüttes összeforrottsága az állandó összeköttetést biztosító Lánchíd megépítésével teljessé vált. A jogi különállás a városfejlődésnek már egyre inkább akadályát képezte. Érdemes ezzel kapcsolatban Szemere Bertalan belügyminiszter 1849. junius 24-én kiadott rendeletét idézni: "Miután a főváros csak ugy lesz hatalmas, ha benne egy igazgató hatalom lesz, csak ugy lesz lételében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak ugy lesz boldog, nyugodt, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel. Miután a magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet mellynek élő erejét főleg Pest, történeti ős emlékezetét főleg Buda adja meg; és miután végre az ország fővárosának dísze, ereje, hatalma, nagysága, egysége általa föltételeztetik, mire az igazságtalan háborúval megtámadott hazának most különösebben nagy szüksége van. Mind ezeknél fogva rendelem a mint következik: 1. Buda és Pest, s illetőleg ó-Buda hatóságának egyesítése elrendeltetik, s a testvér két főváros mint Budapest ezennel egyesittetik 3. Egyszersmind miután Buda városának ó-Budával határos területe annyira beépíttetett, hogy az utóbbi város Budának külvárosává lett,ó-Buda ezennel Buda-Pest hatóságába bekebeleztetik. " ' Az egyesítés kimondásától a megvalósításig azonban még közel negyedszázad telt el (a szabadságharc bukása után az abszolutista kormányzat csak Buda és Óbuda egyesítését erősítette meg), de ez a korszak már a kapitalista nagyvárossá fejlődés kezdetét jelentette a főváros történetében. Az 1848-as polgári foradalom befejezetlensége és veresége mellett is - utat nyitott a kapitalista fejlődés előtt, s az országra nehezedő elnyomás, jóllehet erősen fékezte, de meg nem akadályozhatta a kapitalizmus fokozatos térhódítását. A közlekedés forradalma Pest fejlődésének különösen nagy lendületet adott. A legyezőszerü. Pesten összpontosuló vasúthálózat kiépülésével a város szerepe az ország gazdasági vérkeringésében a korábbinál is hangsúlyozottabbá vált. A kereskedelmi tőkefelhalmozás gyorsulása megvetette a nagyobb arányú iparfejlődés 14 *