1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)
IV. A fogalmak magyarázata
Az ismeretlen, korú személyek száma foglaló korcsoportban szerepelnek. — amennyiben kiilön nin&s feltüntetve — a legidősebb korúaltat magában CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség családi állapot szerinti csoportosítása az eszmei időpontban fennállott jogi állapotnak megfelelően történt. Törvényesen elváltnak (a táblázatokban „elvált") csak az minősült, akinek házasságát jogerős bírói ítélet bontotta fel. Bírói ítélet nélkül lcülönváltan élő személyek adatai a házasok adataiban szerepelnek. Törvényes házassági kapcsolat nélkül együttélő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. A táblázatok a népesség családi állapot szerinti megoszlását a 15 éves és idősebb népességről tartalmazzák. Az 1960 évi családi állapotonkénti adatokban a vagyonukból élők az aktív keresőknél, az egyéb éa ismeretlen foglalkozásúak adatai pedig az inaktív keresőknél szerepelnek. Az 1869. évi népszámlálásnál a különváltan élők adatai feltehetően az elváltak között szerepelnek. Az ismeretlen családi állapotú férfiak a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotai nők a hajadonok között szerepelnek. ÍRNI-OLVASNI TUDÁS írni-olvasni tudók azok a személyek, akik iskolába jártak — függetlenül az írni-olvasni tudástól —, valamint, akik iskolai végzettség nélkül tanultak meg írni-olvasni (,,általában ír, olvas"). Írni-olvasni nem tudók azok a személyek, akik rendszeres iskolába egyáltalán nem jártak, s nem is tanultak meg írni-olvasni, továbbá minden 6 éves és fiatalabb gyermek még abban az esetben is, ha esetleg korábban már megtanult írniolvasni, valamint minden gyermek, aki a népszámlálás időpontjában az általános isicola első osztályába járt. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzettségnek kizárólag a rendszeres iskolákban végzett tanulmányok minősültek, s mivel a népszámlálás is csak az ún. rendszeres iskolai oktatás során szerzett végzettséget vizsgálta — az adatok nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban (pl. közép- és felsőfokú ápolónői tanfolyam, 1 éves kereskedelmi tanfolyam, fa- és építőipari szakiskola, gazdasági felső leánynevelő intézet, gépíró- és gyorsíró iskola stb.) és az iparitanuló-intézetekben szerzett képesítést. << Rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középiskola, 2-6 évfolyamos egyetem és főiskola. A régebbi népszámlálási adatokkal történt összehasonlítás céljából az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai iskolatípusok és osztályszámok csoportjai a következőképpen foglalják magukban: a középiskola 1 — 4 osztályát az általános iskola 5 — 8 osztálya, a 'polgári iskola 1 — 4 osztályát az általános iskola 5 — 8 osztálya, a középiskola 5 — 8 osztályát a középiskola 1 — 4 osztálya, a középfokú szakiskola 1 — 4 osztályát a középiskola 1—4 osztálya. Egyes táblák más iskolai táblázatoknál összevontabb csoportosítást alkalmaznak az alábbiak szerint: az általános iskola 1-7 osztályát végzettek száma az iskolai végzettség nélkül ími-olvasni tudó, valamint az ismeretlen végzettségűek, az általános iskola 8 osztályát végzettek száma a középiskola 1 — 4 osztályát végzettek, az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők száma az egyetemre (főiskolára) járt, de oklevelet nem szerzettek számát is magában foglalja. A korábbi népszámlálások osztályszám szerinti csoportosítása kissé eltér az 1960. évi csoportosításoktól (egyes esetekben 1-2 magasabb osztályt is magukban foglalnak), ezért a táblázatok egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait mi ndig az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki. A legalább 8 általános iskolai osztályt végzettek számában tehát a 8 általános iskolai osztályt végzetteken kívül a középiskolába járt, de érettségit nem szerzett, az érettségizett, az egyetemre járt, de oklevelet nem szerzett és az oklevelet szerzett keresők adata is szerepel. Az érettségi (képesítő) bizonyítványokat fajták szerint csoportosító táblák egy része csak azoknak a számát tartalmazza, akiknél ez egyben a legmagasabb végzettséget jelenti, más táblák viszont az érettséginél magasabb, ill. érettségizett és magasabb végzettségű népesség számát csoportosítják a bizonyítvány fajtája szerint. A szakérettségi - amennyiben nem követi magasabb (egyetemi) végzettség — nem tekinthető rendszeres iskolai végzettségnek. A táblában kimutatott érettségi (képesítő) bizonyítványok egyes csoportjaihoz a következő iskolákban szerzett érettségi bizonyítványok tartoznak: gimnáziumi érettségi: a 4 és 8 osztályos gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leányliceum, leánykollégium; •közgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos közép- és felsőkereskedelmi iskola, közgazdasági középiskola, gimnázium, technikum; 21 összefoglaló adatok 321
