1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

ipari érettségi: a 3 osztályos felsőipariskola, a 4 osztályos ipari középiskola, gimnázium, technikum, műszaki középiskola; mezőgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos mezőgazdasági középiskola, gimnázium, technikum, kertészeti középiskola, kertészeti tanintézet ; tanítói stb, képesítő: tanító- (nő)képző, pedagógiai gimnázium, sportgimnázium, tanítói líceum; óvónői képesítő: a 2 — 4 osztályos (kisded-) óvónőképző; művészeti érettségi: az Iparművészeti Iskola, Képzőművészeti Főiskola (rajztanári nélkül), Színművészeti Akadémia, Zeneakadémia (zenetanári nélkül), Állami Balettiskola, Állami Artistaképző Gimnázium, művészeti gimnáziumok. 1949-ben a művészeti érettségivel rendelkezők adatait az egyéb rovat tartalmazta. Az ismeretlen érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők — amennyiben külön feltüntetve nincsenek — a gimnáziumi érettségit szerzettek között szerepelnek. A kétféle érettségi bizonyítvánnyal rendelkező személyek annál a bizonyítványfajtánál vannak számbavéve, amelyiket elsőként vallották be. 1930 - 1949 években az oklevéllel rendelkezők száma helyett a népesség birtokában levő oklevelek száma szerepel, ennél az oklevéllel rendelkezők száma 1930-ban 2095-tel, 1941-ben 4590-nel, 1949-ben 3326-tal kevesebb. 1930-ban és 1949-ben és 1960-ban az „egyéb" egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkező népesség száma magában foglalja a hittudományi oklevéllel és végbizonyítvánnyal rendelkezők számát, 1941-ben azonban csak az oklevelet szerzettekét. 1930 - 1941 években a művészi oklevéllel rendelkezők száma az „egyéb" oklevelet szerzettek között szerepel. Az ismeretlen végzettségű személyek száma az iskolai végzettséget tartalmazó táblákon az „általában ír, olvas" rovatban is szerepel. A családadatokra vonatkozó táblázatok egyrészt az összes családfőinek a legmagasabb iskolai végzettségi adatait,, másrészt a házaspár típusú családok családfőinek és házastársuknak a legmagasabb iskolai végzettségi adatait közlik. Egyes családtáblázatok csak azokat a családokat részletezik, amelyekben van 14 évesnél idősebb gyermek. Ezek a táblák a gyermekek iskolai végzettségét az alábbi bontásban tartalmazzák: a) iskolába jár, mégpedig: általános iskolába, középiskolába, egyetemre (főiskolára); b) már nem, jár iskolába (részletezve a legmagasabb iskolai végzettség szerint), c) semmiféle iskolába nem járt, vagy ismeretlen iskolai végzettségű. ANYANYELV, NYELVISMERET A népszámlálási adatszolgáltatás során minden befolyástól mentesen azt a nyelvet kellett anyanyelvként megjelölni amelyet az illető személy beszélt és anyanyelvének vallott. Az ún. „egyéb délszláv" anyanyelvűek száma csak a bunyevác, soliác, szlovén és vend anyanyelvűek számát tartalmazza. Ugyanúgy az ezeket a nyelveket beszélők tekintendők az „egyéb délszláv" nyelven beszélőknek. Az adatbevallások bizonytalansága miatt némely esetben a horvátok az „egyéb délszláv", a bunyevácok és sokácok a horvát anyanyelvűek között szerepelnek. Anyanyelven kívül beszélt nyelvnek azt tekintettük, amelyen az illető személy másokat megérteni és magát megértetni képes. Az idegen nyelven beszélő személyek egy része több nyelven is beszél anyanyelvén kívül. A nyelvtudási adatoknál ezek a személyek az 1920 — 1949. évi népszámlálásoknál az általuk beszélt valamennyi, 1960-ban legfeljebb három nemzetiségi, ill. világnyelvnél vannak számbavéve. KERESŐ-ELTARTOTT Keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező személyek. Aktív keresők, akik ténylegesen dolgoznak az összeírás időpontjában, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók, stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok ós kereskedők, szabadfoglalkozásúak); a segítő családtagok (az önállók, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, valamint az ún. kétlakialc segítő családtagjai); továbbá a napszámosok. A keresők számában szerepelnek a népszámlálás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, stb. tanulók, az ún. szakmunkástanulók is. A felsorolt aktív keresők mellett a keresők közé számítanak az „inaktív keresők" is, vagyis azok, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de jövedelemmel rendelkeznek. Ilyenek a nyugdíjasok, a járadékosok és vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlő-, ágybérlőtartók stb.). 322h