1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozási adatok (1963)

V. A fogalmak magyarázata

A népszámlálási adatfelvétel alkalmával az adatok összeírása — a népszámlálások természetéből adódóan — a lakosság személyes kikérdezése alapján történt anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. A népszámlálások jellege különbözik a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyeknél az adatokat általában bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálási adatok kismértékben eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményétől. A népességadatok a népszámlálások eszmei időpontjában az adott területen állandóan vagy ideiglenesen jelenlevő összes személyek számát tartalmazzák, függetlenül állandó lakóhelyüktől. A népesség tehát nem tartalmazza a külföldön élő magyar állampolgárokat, viszont magában foglalja — a diplomáciai testület tagjainak kivételével — az összeírás helyén tartózkodott külföldi állampolgárságú polgári személyeket. Budapest, a megyei jogú városok és a megyék népessége — ennek megfelelően — nem azoknak a személyeknek a számát jelenti, akiknek az összeíráskor Budapesten, a megyei jogú városban, ill. a megyében bejelentett állandó lakása volt, hanem azokét, akik az összeíráskor ott ténylegesen jelen voltak. Az adatok eszerint tartalmazzák az eszmei időpontban az összeírás helyén ideiglenesen tartózkodott személyek számát is, nem tartalmazzák viszont azoknak a személyeknek a számát, akik állandó vagy családi lakóhelyüktől — akár csak ideiglenesen is— távol voltak (más megyei jogú városban, ill. megyében). A kötet adatai a népszámlálások eszmei időpontjának megfelelő állapotot tüntetik fel. A hivatalos magyar népszámlálások eszmei időpontja I860., 1880., 1890., 1900., 1910., 1920. ós 1930. években december 31-én, 1941-ben január 31-én, 1949-ben ós 1960-ban január 1-én 0 óra volt. Valamennyi visszatekintő adat átszámítása az 1960. január 1-i államigazgatási beosztásnak megfelelő területre történt. Külterületi lakotthelyek átcsatolása esetén az 1900. óv előtti időszak adatait a későbbi külterületi arány alapján kellett kiszámítani, miután külterületi adatok csak 1900 óta állnak rendelkezésre. A visszatekintő adatok minden esetben a jelenlegi fogalommeghatározások ós csoportosítások szerint kerülnek közlésre és emiatt néhány esetben eltérnek a régebben nyilvánosságra hozott adatoktól. A visszatekintő adatok értékelésénél figyelembe kell venni azt a fogalmi különbséget, amely az 1869. és az 1910. évi népszámlálásoknál jelentkezett abból a szempontból, hogy a mezőgazdasági népességből — különösen a nők közül — kiket lehet segítő családtagnak (keresőnek) tekinteni. Az 1960. évi népszámlálásnál azok szerepelnek a segítő családtagok között, akik annak vallották magukat, segítő esaládtaggá minősítés csak ritka esetben történt (lásd a fogalmi magyarázat „Foglalkozási viszony" Segítő családtagok meghatározását). A segítő családtagok elbírálása 1869-ben és 1910-ben ettől eltér, a többi népszámlálásnál általában azonos módon törtónt. Az 1869-es népszámlálási kötet fogalmi magyarázata szerint „.. . az önálló foglalkozás után élő, vagy férje keresetében (főleg valamely iparágnál) közreműködő nő mindenütt az illető kereset rovatába lett volna felveendő, czélul levén kimondva, . . . hogy a bizonyos kereset nélküli egyének czímű rovatra minél kevesebb maradjon fel." Az 1910. évi népszámlálási kötet szerint „. . . a gazdasági segítő családtagoknál és részben a gazdasági napszámosoknál is a kereső minőség is sok esetben kétséges, úgy, hogy ugyanazok a személyek (különösen nők) egyik népszámlálásnál segítő családtagoknak, másik népszámlálásnál gazdasági napszámosoknak, vagy kisbirtokosok eltartottjainak minősítettek." Ennek következtében a keresők száma ós aránya, a kereső nők aránya, továbbá az önállók és főleg a segítő családtagok aránya elég nagy mértékű ingadozást mutat. A korábbi, de különösen a századforduló előtti népszámlálási adatoknak a mai államigazgatási területre és a mai fogalmaknak megfelelő átszámítása az egyes népszámlálások különböző feldolgozási módszereiből adódóan nem mindig volt lehetséges. Ezért az idősorok nem teljesek. Az előforduló fogalmak magyarázata a következő: KE RESŐ-ELTA RTOTT Keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező személyek. Aktív keresők, akik ténylegesen dolgoznak az összeírás időpontjában, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok és kereskedők, szabadfoglalkozásúak); a segítő családtagok (az önállók, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, valamint az ún. kétlakiak segítő családtagjai); továbbá a napszámosok. A keresők számában szerepelnek a népszámlálás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók, az ún. szakmunkástanulók is. A felsorolt aktív keresők mellett a keresők közé számítanak az „inaktív" keresők is, vagyis azok, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel rendelkeznek. Ilyenek a nyugdíjasok, a járadékosok és vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlő-, ágybérlőtartók stb.). Eltartottak, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők említett csoportjaiba nem sorolhatók. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek,«^ a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók (ösztöndíjasok is), a 14 éves és idősebb egyéb nem kereső személyek (rokkantak stb.), valamint az úgynevezett közületi eltartottak. Valamennyi eltartott az eltartóval — általában a családfővel — azonos foglalkozási viszonyba, foglalkozási ágba és társadalmi-gazdasági csoportba, továbbá szektorba került. NÉPGAZDASÁGI ÁG A népszámlálás a keresőket — velük együtt eltartottjaikat, így tehát a népességet is — a munkáltató, illetve egyes esetekben a munkahely alapján népgazdasági ágak, ezeken belül pedig foglalkozási ágak szerint csoportosítja. A csoportosítás általában megegyezik az 1959. november 30-i egységes számjelrendszer szerinti besorolással. a) 1949-ig 14 éven aluli keresők is voltak. 317'