1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozási adatok (1963)

V. A fogalmak magyarázata

A népgazdasági ágak a következők: Mezőgazdaság Ipar Épitőipar Közlekedés Kereskedelem Szolgáltatás Közszolgálat Egyéb Az egyes népgazdasági ágak az adatok részletes feldolgozásakor foglalkozási ágakra oszlanak, ezek nagy része még ún. foglalkozási csoportokat is tartalmaz. Pl. az „Ipar" népgazdasági ágba tartozik többek között az „Építőanyagipar" foglalkozási ág, amely a „Tégla-, cserép- és tűzállóanyagipar", „Mész- és cementipar", „Beton-, betonáru- és épületelemgyártás", „Finomkerámia ós csiszolókorongipar" és „Üvegipar" foglalkozási csoportokat tartalmazza. Az egyes népgazdasági ágak az alábbi foglalkozási ágakat tartalmazzák: Mezőgazdaság Állami, termelőszövetkezeti és magánszektorhoz tartozó földművelés, állattenyésztés, halászat, erdőgazdaságok, gépállomások, egyéb mezőgazdasági foglalkozások, mezőgazdasági irányítószervek, tudományos kutatóintézetek. Ipar Bányászat, vas-, acél- és fémgyártás, gépgyártás, villamosgépipar, műszeripar, vas- és fémtömegcikkipar, villamosenergiaipar, építőanyagipar, vegyipar, faipar, papíripar, nyomda- és könyvkötőipar, textilipar, bőr- és szőrmeipar, ruházati ipar, vegyes-, házi-, nép- és vándoripar, élelmiszergyártás, ipari irányítás, tervezés, kutatás. Építőipar Magasépítőipar, mélyépítőipar, építési szak- és szerelőipar, építőipari tervezés, kutatás, technológiai tervezés. Közlekedés Vasúti-, közúti-, vízi- és légiszállítás, hírközlés (rádió, televízió, posta stb.), közlekedési irányítás, kutatás. Kereskedelem Készletezés, felvásárlás, melléktermék- ós hulladékbegyűjtés és hasznosítás, nagykereskedelem, kiskereskedelem, vendéglátás, közétkeztetés, külkereskedelem, kereskedelmi jellegű szolgáltatás, kereskedelmi irányítás. Szolgáltatás Lakásellátás (ingatlankezelés és közvetítés), kommunális ellátás (víz-, csatornaművek, köztisztaság, kéményseprés, temetkezés stb.), egyéb szolgáltatás (fodrászat, vegytisztítás, fényképészet stb.), kulturális szolgáltatás (könyvés lapkiadás, filmgyártás, opera, színházak, mozik, népszórakoztatás), pénzforgalom, biztosítás, magánszolgálat (háztartási alkalmazottak stb.). Közszolgálat Államigazgatás (központi, helyi szervek), igazságügy, jogszolgáltatás, rend- és jogbiztonság (rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, büntetésvégrehajtás stb.), egészségügy (kórházak, körzeti- és üzemi rendelőintézetek, körzeti orvosi szolgálat, anya- és csecsemővédelem, területi és üzemi bölcsődék, egészségügyi tudományos intézetek, szociális ellátás, társadalombiztosítás), oktatás, nevelés (területi és üzemi óvodák, alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, intézeti ipari tanuló oktatás, tanfolyamok, szakiskolák, gyermekotthonok), művelődés (múzeumok, könyvtárak, kultúrotthonok, művészeti-, irodalmi alkotóközösségek), tudományos kutatóintézetek, sportés testnevelés, párt- és tömegszervezetek. Egyéb Ipari tanulóintézetek növendékei, napszámosok, alkalmi munkások, egyházi szervek alkalmazottai, inaktív keresők (nyugdíjasok, vagyonukból élők), véderő tagjai, egyéb és ismeretlen foglalkozásúali, külföldi munkáltatók alkalmazottai, közületi eltartottak. A népesség besorolása az egyes népgazdasági (foglalkozási) ágakba a következők szerint történt: a) Az önállók és a segítő családtagok besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. önálló földműves a mezőgazdaságba, önálló asztalos az iparba, önálló kőműves az építőiparba, önálló kereskedő a kereskedelembe került stb.). b) A keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok — egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül — abba a népgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet stb. a főtevékenysége alapján tartozott. (Pl. a Szénbányászati Trösztnél alkalmazásban álló igazgató, gépkocsivezető, vagy vájár egyaránt az „Ipar" népgazdasági ágba, azon belül pedig a „Bányászat" foglalkozási ágba, éa a „Szénbányászat" foglalkozási csoportba került.) c) Néhány kivételes esetben nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ági besorolást, így elsősorban a kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, vegyesipari, községgazdálkodási vállalatok, igazgatási, egészségügyi és szociális, oktatási stb. intézmények által foglalkoztatott személyek esetében. (Pl. ha a tanárok, tanítók munkáltatójaként tanács, vagy minisztérium volt megjelölve, munkahelyük azonban, ahol tanítottak, általános iskola volt, foglalkozási ági besorolásuk az utóbbi alapján történt.) Az üzemi, vállalati stb. szociális, kulturális intézményeknél (üzemi konyha, üdülő, könyvtár) alkalmazottak foglalkozási ágát általában az intézményeket fenntartó vállalat jellege határozta meg. Ettől eltérően az üzemi rendelők, üzemi bölcsődék és óvodák dolgozói a „Közszolgálat" megfelelő foglalkozási ágában szerepelnek. 318'