1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)
I. Az adatok ismertetése
Az átlagos gyermekszám csökkenése elsősorban az 1 — 2 gyermeket szült nők számának növekedésével magyarázható: a nők több mint fele 1 — 2 gyermeket szült, míg ez az arány 1920-ban kevesebb volt 30%-nál és még 1949-ben is 43% volt. A 3 — 5 gyermekes házas nők arányában alig találunk változást, viszont rohamosan csökkent a 6 és többgyermekesek aránya. 40 évvel ezelőtt a házas nőknek több mint egynegyede tartozott ebbe a csoportba, 1949-ben már csak kevesebb mint egynyolcada, 1960-ban pedig egy tizenkettede. 1960-ban valamivel több mint 200 000 nő tartozott a sokgyermekes kategóriába az 1949. évi több mint 250 000-rel és az 1920. évi 420 000-rel szemben. A gyermektelen nők aránya jelentősen visszaesett. 1960. január 1-én a házas nők 15%-a volt gyermektelen. Ez az. arány 1920—1949 között 17 — 18% között ingadozott. A házas nők, akiknek * A házas nők S^ff* i 2 3-5 6 és több Átl af 8< -tíiV nem született gyermekszám gyermekük született százalékban 1920 100,0 1930 100,0 1949 100,0 1960 100,0 17,9 16,6 17,1 16,9 18,3 22.3 15,1 25,4 12,5 27,5 16,5 29,5 20.7 26.8 25.8 25,7 25,5 3,62 20,0 3,27 11,9 2,57 8,0 2,32 A házas nők átlagos gyermekszáma Budapesten a legalacsonyabb (1,55), a városokban 2,14, a községekben 2,63. A különbségeket elsősorban a gyermektelen és az egy gyermeket szült nők arányának eltérései adják. Budapesten a házas nők közel egynegyede gyermektelen és egyharmada egy gyermeket szült. Ezek az arányok a városokban 17%, ill. 27%, a községekben 12%, ill. 23%. A kétgyermekesek aránya az ország különböző település-kategóriáiban kiegyenlített. A 3 —5 gyermeket, elsősorban pedig az 5-nél több gyermeket szült nők arányában jelentős különbségek mutatkoznak. A községekben élő házas nők több mint 10%-a 6 és többgyermekes, a vidéki városokban azonban csak 6%-uk, Budapesten pedig 2,4%-uk. Az ország különböző vidékein is eltérő a házas termékenység. Az Alföldön az átlagos gyermekszám megközelíti a 2,6-ot, az északi országrészen valamivel 2,5 alatt van, a Dunántúlon 2,4. Legmagasabb a gyermekszám Szabolcs-Szatmár megyében (3,3), ezt követi Hajdú-Bihar megye, ahol a házas nők átlagosan 3 gyermeket szültek. Legalacsonyabb a termékenység Somogy (2,2), Csongrád és Heves (2,3), ill. Baranya és Komárom megyében (2,4). Iskolai végzettség A népesség kulturális színvonalának emelkedését a legmagasabb iskolai végzettségnek a két népszámlálás közötti időszakban bekövetkezett jelentős javulása mutatja. 1960. január 1-én a 7 éves és idősebb népesség több mint 18%-ának legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola 8 osztálya. Ez az arány 1949-ben 11% volt. Az érettségizettek aránya ugyanezen idő alatt 3,3%-ról 5,1%-ra növekedett. Az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya az 1949. évi 1,2%-ról 1,9%-ra növekedett. A 7 éves és idősebb népesség Iskolai végzettség százalékos megoszlása Nem ír, nem olvas, ill. csak olvas ír, olvas iskolai végzettség nélkül és ismeretlen végzettségű 1-3 | 4—5 Az általános iskola 6—7 ; osztályát végezte 8 A középiskola 1—4 j Érettségi bizonyítványt szerzett Egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett 1941 1949 1960 6,2 4,9 3,8 1,0 0,7 0,2 12,4 12,0 10,9 23,9 19,9 16,5 43,6 44,4 39,9 7,4 11,4 18,4 2,2 2,2 3,3 2,2 3,3 5,1 1,1 1,2 1,9 100,0 100,0 100,0 A kulturális színvonal emelkedésének eredményeként 1960. január 1-én már a 10 éves és idősebb népességnek csupán 3%-a volt írástudatlan. Az analfabétáknak ez az aránya 1930-ban még 9,3%, 1949-ben 4,5% volt. A legutóbbi 11 évben a 10 éves és idősebb korú analfabéták száma több mint 100 000-rel, 30%,-kai csökkent. A legutóbbi időszak legjelentősebb eredménye az általános iskola 8 osztályát végzettek számának és arányának növekedése. A 15 éves és idősebb népességnek jelenleg már egyharmada legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezte. Számuk meghaladja a 2,4 milliót és több mint 1 millióval (71%-kal) magasabb, mint 1949-ben. /^nc^ 2 Demográfiai adatok £ 7,,. , Y 1 7
