1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 18 éves és idősebb népességből a legalább érettségizettek száma 1960. január 1-én meghaladta a 615 000-et, arányuk a 8,8%-ot. Ez több mint kétszerese az 1941. évi aránynak. Számuk 1949 óta közel 260 000-rel, 73%-kal növekedett. Az ország 25 éves és idősebb népességének 2,7%-a szerzett egyetemi (főiskolai) oklevelet. Számuk 1949 óta több mint 70 ezerrel (79%-kai) emelkedett. Év 10 15 18 25 éves és idősebb népességből nem ír, legalább egyetemi nem olvas, az általános iskola érettségizett (főiskolai) ill. csak olvas 8 osztályát végezte oklevelet szerzett százalékban 1930 9,3 12,9 . 1,7 1941 5,9 15,1 4,2 1,6 1949 4,5 20,6 5,5 1,7 1960 3,0 32,8 8,8 2,7 A népesség iskolai végzettsége városban és falun különböző. Az iskolai végzettség színvonala Budapesten a legmagasabb, és a községekben a legalacsonyabb. A 10 éves és idősebb népességből az analfabéták aránya Budapesten 0,8%, a városokban 2,3%, a községekben 3,9%. A 15 éves és idősebb népességnek Budapesten 54%-a, a vidéki városokban 41%-a, a községekben 23%-a szerzett legalább az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettséget. A 18 éves és idősebb népességből a legalább érettségivel rendelkezők aránya még szembetűnőbb különbségeket mutat: ezek Budapesten a lakosság közel egyötödét teszik ki, a városokban egynyolcadát, a községek népességének mindössze huszonötödét. Az egyes országrészek kulturális színvonalának eltéréseit elsősorban az analfabéták és a legalább 8 általános iskolának megfelelő végzettségűek aránya jelzi. A 10 éves és idősebb népességhez viszonyítva az analfabéták aránya az Alföldön 4,2%, az északi országrészen 3,9%, a Dunántúlon 2,3%. Az általános iskola 8 osztályát a Dunántúl 15 éves és idősebb népességének 30%-a, az északi országrész népességének 29%-a, az Alföld népességének 25%-a végezte el. Az egyes megyék adatait vizsgálva még jelentősebb különbségeket tapasztalhatunk. A 10 éves és idősebb népesség körében az írástudatlanság aránya a Szabolcs-Szatmár megyei 7,7% és~a GyőrSopron megyei 1,1% között ingadozik. Magas még az arány (5%) Baranya, Bács-Kiskun, BorsodAbaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében, alacsony (1,5% alatti) Komárom, Vas és Veszprém megyében. Ennek megfelelő képet ad a 15 éves és idősebb népességből az általános iskola legalább 8 osztályát elvégzettek aránya is. Ez a legalacsonyabb Hajdú-Bihar (17%), Szabolcs-Szatmár (20%) és Szolnok (23%) megyében, viszont Győr-Sopron, Komárom és Vas megyében az ilyen korú népesség mintegy egyharmada érte el ezt az iskolai fokozatot. A két nem kulturális színvonalának különbségei 1960. január 1-én is fennállottak, bár a múlthoz képest a nők hátrányára e téren mutatkozó különbségek jelentősen csökkentek. A férfiak magasabb iskolai végzettsége főleg az egyetemi (főiskolai) végzettségűeknek és az érettségizetteknek arányában mutatkozik meg. A 25 éves és idősebb férfiak 4,5%-a, az ugyanilyen korú nőknek csupán 1,1%-a rendelkezik egyetemi (főiskolai) oklevéllel. A 18 éves és idősebb nők közül 6,3%, a férfiaknál viszont 11,6% érettségizett. Alig van viszont különbség a két nem között az általános iskola 8 osztályát végzettek körében. A női analfabéták aránya közel másfélszerese a férfiakénak. Ezek a jelentős különbségek azonban a múlthoz képest csökkenő tendenciát mutatnak: 1930ban a 25 éves és idősebb egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkező férfiak száma még több mint kilencszerese, 1949-ben több mint ötszöröse volt a nőkének, 1960-ban már csak három és félszerese. 1949 óta az egyetemi (főiskolai) végzettségűek közül a nők száma másfélszeresével (23 000-rel) emelkedett, a férfiaké csupán kétharmaddal (53 000-rel) nőtt. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők körében ugyancsak csökkent a különbség a két nem között. 1941-ben még több mint négyszer annyi, 1949-ben pedig több mint kétszer annyi, 1960-ban pedig alig kétharmaddal több férfi rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal, mint nő. 1949-hez viszonyítva az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező nők száma 110%-kal, a férfiaké 56%-kal növekedett. 10 15 18 25 nem ir, nem olvas, ill. osak olvas . éves és idősebb népességből legalább egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett Év, nem nem ir, nem olvas, ill. osak olvas . éves és idősebb népességből legalább egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett nem ir, nem olvas, ill. osak olvas . az általános iskola érettségizett 8 osztályát végezte százalékban egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett nem ir, nem olvas, ill. osak olvas . az általános iskola érettségizett 8 osztályát végezte százalékban egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett az általános iskola érettségizett 8 osztályát végezte százalékban 1940 Férfi 3,8 21,9 8,1 3,1 Nő 5,2 19,5 3.3 0.5 1960 Férfi 2,4 34,5 11,6 4,5 Nő 3.5 31,3 6.3 1,1 18