1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

Az ország megyéiben mindenütt nőtöbbletet találunk, egyes ipari megyékben azonban majdnem kiegyenlített a két nein aránya (Komárom megyében 1006, Veszprém megyében 1018, Fejér megyében 1020, Győr megyében 1025 nő jut 1000 férfira). A nők aránya a legmagasabb Tolna (1091) és Somogy megyében (1087). A nőtöbblet országos csökkenésével szemben 9 megyében növekedés következett be. Ez bzabolcs-Szatmár megyében volt a legnagyobb mérvű, ahol az 1949. évi 1054-gyei szemben 1960-ban 1069 nő jut 1000 férfira. A nőtöbblet csökkenése ezzel szemben az iparosodó megyékben volt a legjelentősebb. így pl. Fejér megyében 1054-ről 1020-ra csökkent az 1000 férfira jutó nők száma. Kormegoszlás 1960. január 1-én az ország népességének egynegyede volt gyermekkorú; a produktív korúak aránya 61%, az öregkorúaké 14%. Az 1949 óta eltelt 11 óv alatt a legjelentősebb változást az öregkorúak arányának növekedése okozta: 1949-ben a lakosság 11,6%-a volt 60 éves és idősebb, 1960-ban már 13,8%-a. Az ország népességének öregedési folyamata az elmúlt 90 évben tartott valamennyi népszámlálás alkalmával megfigyelhető volt, s ez idő alatt az öregkorúak aránya majdnem megháromszorozódott. Az öregedés folyamata a legutóbbi időszakban még fokozódott, az öregkorúak számínak 28%-os növekedése magasabb, mint 1880 óta bármelyik évtizedben volt. Az öregedéssel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya 1949-hez képest egy árnyalattal nőtt, a fiatal produktív korúaké jelentősebb mértékben visszaesett. A gyermekkorúak aránya azonban jóval alatta marad a múlt század végén, illetve a század elején kimutatott 35 — 37%-os aránynak. Ezen belül Év A 15 éven 15—39 40—59 60 éves és idősebb Átlagos kor (év) Év népesség aluli éves 60 éves és idősebb Átlagos kor (év) fizázalékban 1869 100,0 36,7 40,2 18,0 5,1 25,5 1880 100,0 35,2 39,8 18,3 6,7 26,3 1890 100,0 36,2 38,3 18,6 6,9 26,4 1900 100,0 34,9 38,7 18,9 7,5 26,7 1910 100,0 34,7 38,6 18,7 8,0 27,2 1920 100,0 30,6 41,3 19,1 9,0 28,7 1930 100,0 27,5 42,6 20,1 9,8 29,8 1941 100,0 26,0 40,6 22,7 10,7 31,6 1949 100,0 24,9 38,8 24,7 11,6 32,4 1960 100,0 25,4 36,8 24,0 13,8 33,6 1949-hez viszonyítva az öregkorúak száma 300 000-rel, 28%-kal növekedett. A gyermekkorúak száma 239 000-rel, 10,5%-kal növekedett, mivel az előző népszámlálás alkalmával a gyermekek száma a háborús születéskiesés miatt alacsonyabb volt. A két népszámlálás közötti időszakban a legkisebb mértékben a fiatal produktív korúakhoz tartozók száma növekedett (93 000-rel, 2,6%-kal). Az idősebb produktív korúakhoz tartozóknál a növekedés 125 000 fő, 5,5%. A népesség öregedése Budapesten a legnagyobb mérvű. Az itt élő népesség 15,1%-a 60 éves és idősebb. A vidéki városokban és a községekben az öregkorúak aránya lényegében egyforma, 13,1, illetve 13,6%. 1949-ben még a városokban magasabb volt az öregkorúak aránya, mint Budapesten, sőt ez az arány a községekben is egy árnyalattal meghaladta a budapestit. A gyermekkorúak aránya a községekben a legmagasabb: 27%, a városokban 25%, Budapesten csupán 20%. 1949-hez képest a gyermekkorúak aránya csak Budapesten növekedett számottevően. A vidéki városokban és a községekben a növekedés elenyésző volt. A produktív korúak aránya Budapesten a legmagasabb (65%) és a községekben a legalacsonyabb (59%). A budapesti magas arányt csupán az idősebb produktív korúak okozzák, akik a lakosság 29%-át jelentik. Ez az arány a vidéki városokban és a községekben 23%. A kormegoszlás különbségeit mutatja, hogy Budapest lakosságának átlagos életkora 37, a vidéki városoké és a községeké egyaránt 33 év. Az országrészek kormegoszlásában a gyermekkorúak aránya csaknem egyforma. Jelentősebb különbségek csupán az öregkorúak arányában vannak. A Dunántúlon és az Alföldön ez az arány egyaránt 13,7%, az északi országrészen viszont 12,5%. Nagyobb különbségeket mutat az egyes megyék kormegoszlása: a gyermekkorúak aránya Szabolcs-Szatmár megyében 33%, Hajdú-Bihar megyében 30%, Csongrád és Heves megyében pedig 24%. Az öregkorúak Komárom és Szabolcs-Szatmár megyei legalacsonyabb 11%-os arányával szemben Csongrád és Somogy megye 16%-os aránya áll. A produktív korúak aránya ezzel szemben Heves megyében a legmagasabb (62%), és Szabolcs-Szatmár megyében a legalacsonyabb (56%). A megyék kormegoszlásának különbségeit az átlagos életkor is mutatja. Csongrád és Somogy megye lakosai átlagosan 35, Békés, Tolna és Heves megyéé 34 évesek. Szabolcs-Szatmár megyében a népesség átlagos kora 30, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében 31 év. 14