1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

Nemenként eltérő módon alakul a kormegoszlás. A nők között az öregkorúak aránya jóval magasabb, mint a férfiaknál, ugyanakkor a gyermekkorú férfiak száma meghaladja a nőkét. Férfiak Nők Korcsoport százalékos megoszlása 1949 1960 1949 1960 15 éven aluli 26,2 26,9 23,6 24,0 15—39 éves 39,0 37,2 38,6 36,3 40—59 „ 24,1 23,6 25,2 24,5 60 éves és idősebb , 10,7 12,3 12,6 15,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 1949-hez viszonyítva mindkét nemnél legnagyobb mértékben az öregkorúak száma és aránya növekedett. 1960-ban 25%-kal több az öregkorú férfi és 30%-kal több az öregkorú nő, mint 1949ben volt. A gyermek- és produktív korúaknái a férfiak számának növekedése magasabb a nőkénél. A különbség a fiatal produktív korúak csoportjában a legmagasabb: itt a férfiak száma 4%-kal növekedett, a nőké csupán 1,5%-kai. A nőtöbblet 1949 és 1960 között a korral párhuzamosan növekedett annak következtében, hogy az elmúlt népszámláláshoz viszonyítva az öregkorú nők száma nagyobb mértékben emelkedett, mint az öregkorú férfiaké. A gyermekkorúaknál a ferfitöbblet 13-mal növekedett, az öregkorúaknái viszont ezer 60 éves és idősebb férfira 56-tal több nő jut, mint 1949-ben. Ez utóbbi növekedés 1869-hez viszonyítva még jelentősebb, ha figyelembe vesszük, hogy akkor a gyermekkorúaknál még nőtöbbletet, az öregkorúaknái pedig férfitöbbletet mutattak ki. 1910-hez viszonyítva a gyermekkorú férfiak többlete 33-mal, az öregkorú nők többlete 272-vel növekedett. Családi állapot A legutóbbi népszámlálás óta eltelt 11 évben a népesség családi állapotában bekövetkezett leglényegesebb változás a házasok és az elváltak arányának jelentős növekedése, és ezzel egyidejűleg a nőtlenek, illetve hajadonok és az özvegyek arányának csökkenése volt. A 15 éves és idősebb népesség 68%-a házas. Ez az arány magasabb, mint eddig bármikor. A múlt század végén tapasztalt 63 — 64%-os házas arány a XX. század folyamán csökkenő tendenciát mutatott és csupán a legutóbbi évtizedekben indult meg a fokozatos emelkedés. Ennek mértéke különösen az elmúlt 11 évben volt jelentős: a 15 éves és idősebb népesség 7,5%-os emelkedésével szemben 1949 óta a házasok száma 18%-kai (773 000-rel) növekedett. Jelenleg több mint 2 500 000 házasság áll fenn az 1941. évi 2 100 000rel szemben. Az elváltak száma és aránya 1880 óta fokozatosan emelkedik, de jelentős mérvű növekedés csak 1949 óta tapasztalható. Az elvált családi állapotúak száma megközelíti a 150 000-et, ami 71%-kal több az 1949. évinél és több mint két és félszerese az 1930. évinek. A házasok számának növekedésével párhuzamosan csökkent a 15 éves és idősebb népességből a nőtlen, hajadon családi állapotúak aránya. Ez alig haladja meg az összes ilyen korúak egyötödét, míg a múlt század végén a 15 éves és idősebbek egynegyede, 1910 után pedig mintegy 30%-a volt nőtlen, hajadon. Az özvegyek aránya a második világháború miatti emelkedés után (1949-ben a 15 éves és idősebb népesség közel 11%-a volt özvegy és ez az arány magasabb volt, mint addig bármikor) visszaesett, bár szám szerint — a népesség öregedése miatt — valamivel több az özvegy családi állapotúak száma, mint 1949-ben. A 15 éves és Ezen belül Év idősebb hajadon házas özvegy elvált népesség százalékban 1869 100,0 25,7 64,4 9,3 0,6 1880 100,0 26,7 63,1 10,1 0,1 1890 100,0 26,5 63,6 9,8 0,1 1900 100,0 29,0 61,7 9,1 0.2 1910 100,0 28,8 61,7 9.1 0,4 1920 100,0 30,9 58,5 10,1 0,5 1930 100,0 30,1 59,4 9,6 0.9 1941 100,0 28,5 60.8 9.6 1,1 1949 100,0 26,4 61,7 10,6 1,3 1960 100,0 20,3 67,8 9,9 2,0 A 15 éves és idősebb korú népesség családi állapot szerinti megoszlása az egyes településkategóriákban — részben az eltérő kormegoszlás, részben a különböző társadalmi szokások miatt —nem azonos. A megfelelő korú népességhez viszonyítva a községekben a házasok aránya 69%, vidéki váro15