1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

A külterületek közel felén a népesség száma 10 főnél kevesebb, nyolcvan településen 1000— 1999 és tíz településen 2000 főnél több. A külterületi Nópességnagyság csoport települések népesség száma százaléka száma százaléka 0— 9 fö 7 189 41,7 30 457 2,5 10— 49 4 947 28,7 117 508 9,8 50— 99 1 977 11,5 138 486 11,5 100— 499 , 2 734 15,8 574 057 47,7 500— 999 315 1,8 212 719 17,7 1000—1999 „ 80 0,5 104 830 8,7 2000— „ 10 0,0 25 339 2,1 Összesen 17 252 100,0 1 203 396 100,0 Népsűrűség A népesség számának növekedésével párhuzamosan emelkedett az ország népsűrűsége: 1869-ben —az ország jelenlegi területén — átlagosan még csak 54 lakos élt km 2-ként a jelenlegi 107-tel szemben. Év Népsűrűség 1 km'--re Év Népsűrűség 1 km'--re 1869 53,9 1880 57,3 1890 64,6 1900 73,7 1910 81,8 1920 85,9 1930 93,4 1941 100,1 1949 98,9 1960 107,1 Budapesten négyzetkilométerenként 3434, a vidéki városokban 242, a községekben pedig 72 lakos él. Az ország benépesülése nem egyenletes: a legsűrűbben lakott az északi országrész (km 2-ként 97 fő), ezt követi az Alföld (km 2-ként 91 fő) és a legritkábban lakott rész a Dunántúl (km 2-ként 82 fő). Az ország megyéi közül a legsűrűbben lakott Pest (122 fő km 2-ként) és Komárom megye (120 fő km 2-ként), a legritkábban lakott Somogy (61 fő km 2-ként) és Baranya (65 fő km 2-ként). A nemek aránya 1960. január 1-én az ország népességéből 4 804 043 volt a férfiak és 5 157 001 a nők száma, 1000 férfira Í073 nő jutott. Az 1949 óta eltelt 11 év alatt a férfiak száma 380 623-mal, 8,6%-kal, a nőké 375 622-vel, 7,9%-kal nőtt. A nőtöbblet 1949 óta —a férfiak számának nagyobb növekedése következtében— csökkent, de magasabb, mint az 1949-et megelőző bármelyik népszámlálás idő­pontjában volt. Férfiak Nők 1000 férfira JliV száma (ezer fő) jutó nő 1869 2 482 2 529 1 019 1880 2 619 2 710 1 035 1890 2 965 3 044 1 027 1900 3 418 3 436 1 005 1910 3 792 3 820 1 007 1920 3 874 4 113 1 062 1930 4 248 4 437 1 044 1941 4 561 4 755 1 043 1949 4 423 4 781 1 081 1960 4 804 5 157 1 073 A nőtöbblet jelentős területi különbségeket mutat: Budapesten 1000 férfira 1162 nő jut, a vidéki városokban 1049, a községekben 1057. 1949 óta Budapesten a nőtöbblet egy árnyalattal (1188-ról 1162-re), a városokban nagyobb mértékben (1101-ről 1049-re) csökkent. A nemek aránya országrészenként ugyancsak eltérő. Budapest után a nőtöbblet a legna­gyobb az Alföldön (1064 nő jut 1000 férfira), az északi országrészen 1053. A férfi-nő arány a leg­kiegyensúlyozottabb a Dunántúlon (1045). 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom