1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)
I. Az adatok ismertetése
Népességnagyság csoport községek száma száma százaléka (ezer fő) 1949 A községek p zárna A szama (ezer fő) 1960 százaléka Tényleges szaporodás, ill. fogyás (—) 1949. I. 1.—1960. I. 1. szám a népesség (ezer fő) százalékában — 499 fő 556 194 3,3 601 204 3,4 10 5,0 üOO— 999 877 649 11,1 812 597 9,9 — 52 — 8,0 1 000—1 999 890 1 259 21,6 874 1 233 20,6 — 26 — 2,1 2 000—2 999 392 956 16,4 398 969 16,1 13 1,3 3 000—4 999 ., 297 1 137 19,5 313 1 198 20,0 61 5,4 5 000—9 999 „ 146 988 16,9 157 1 083 18,0 95 9,6 10 000— 52 657 11,2 55 719 12,0 61 9,3 Községek összesen . . . .. 3 210 5 841 100,0 3 210 6 003 100,0 162 2,8 A községek nagysága országrészenként különböző: a Dunántúlon levő 1779 község 58%-a 1000 lakoson aluli, és itt é) a Dunántúl községi lakosságának egynegyed része. Az Alföldön levő 815 községből 104 5—10 000 lakosú, 44 10 000-nél több lakosú, és ezekben lakik az Alföld községi lakosságának 47%-a. A községek között a népesség a kisebb községekből a nagyobbakba áramlik: míg a 2000-nél kevesebb lakosú községekben 3,2%-kai kevesebben, addig az ennél nagyobb községekben 6,2%-kai többen élnek, mint 1949-ben. Az ország 19 megyéje közül Pest megyének van a legtöbb (781 000), Nógrád megyének a legkevesebb (236 000) lakosa. A lakosság száma a két népszámlálás között 5 megyében fogyott, 14-ben pedig növekedett. A népességnövekedés a legnagyobb mérvű Komárom (22%) és Fejér megyében (21%) volt. Ilyen arányú népességfejlődés az utolsó 90 esztendő alatt egyetlen megyében sem fordult elő. A népesség növekedésének aránya meghaladja a 10%-ot Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Veszprém megyében is. A népesség számának fogyása Csongrád megyében 2, Tolna megyében 1%-os. A népességfejlődést a megyék zömében a természetes szaporodás biztosította, mivel az ország 19 megyéje közül 14 megyében volt vándorlási veszteség. Ez a legnagyobb mérvű Szabolcs-Szatmár megyében (14%) ahol egyébként a természetes szaporodás a legmagasabb és Hajdú-Bihar megyében (13%). Jelentősebb mérvű volt a bevándorlás a két legnagyobb szaporodást mutató megyében (Komárom megyében 8%, Fejér megyében 7%). A természetes szaporodás aránya megyénként eléggé eltérő volt: Szabolcs-Szatmár megyében 19%, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében 1.5%, ezzel szemben Csongrád és Somogy megyében csupán 6%. Az ország tájegységei közül az Alföld népességi aránya fokozatos csökkenésével szemben növekedett az északi országrész népességének aránya, a Dunántúlé lényegében változatlan maradt. A népesség szaporodása az egyes országrészek közül 1949. I. 1.— 1960. I. 1. között Budapest után az északi országrészen volt a leggyorsabb (13%), ezt követőleg a Dunántúlon (9%); az Alföld népességnövekedése pedig csupán 4% volt. A két népszámlálás közötti tényleges szaporodás legnagyobb része a Dunántúlon és Budapesten jelentkezik (az előbbiben 31, az utóbbiban 28%); az egész időszak szaporodásának 1/5—1/5-e esett Északra, ill. az Alföldre. Az elvándorlás az Alföldön volt a leglényegesebb, a Dunántúlon is csökkentette az elvándorlás a természetes szaporodást, az északi országrészen azonban kismérvű vándorlási többlet jelentkezett. Terület A népesség száma (ezer fő) 1949 1960 Ebből A népesség Tényleges természetes vándorlási 1960. I. 1-i szaporodás szaporodás k üi ö nbözet területi 1Q4 9 j j _ 1960 > j l m megoszlása a népesség százalékában Budapest főváros 1 590 1 805 18,1 13,5 5,3 8,2 Dunántúl 2 769 3 006 30,2 8,6 10,2 — 1,6 Alföld 3 683 3 841 38,6 4,3 11,0 — 6,7 Észak 1 162 1 309 13,1 12,7 12,3 0,4 Összesen 9 205 9 961 100,0 8,2 10,0 — 1,8 Az ország népességéből 1 203 396-an éltek a 17 252 külterületen. Az itt élő népesség aránya jelentősen csökkent az 1949. évi 17,3%-rói 12,1%-ra. A külterületi népesség 21,2%-a a városokhoz és 78,8%-a a községekhez tartozó külterületeken él, ez utóbbiak nagyobb része tanyákon. A megyék közül a legtöbb külterületi település Pest (1418) és Szabolcs-Szatmár (1362) megyében van, legkevesebb Csongrád megye (403) területén fekszik, a külterületeken élők aránya viszont Bács-Kiskun (36,0%) és Csongrád (35,8%) megyében a legmagasabb, Vas megyében (4,5%) a legalacsonyabb. A mezőgazdasági jellegű külterületeken él a külterületi népesség 89,7%-a. 12
