1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)

I. Az adatok ismertetése

A két lakószobás lakások számának nagymértékű növekedését az alábbiak indokolják: a) az újonnan épített lakások jelentős része két lakószobás volt; b) számos egy lakószobás lakásból hozzáépítéssel két lakószobás lakásokat alakítottak ki; c) a négy és több lakószobás lakások száma megosztás következtében csökkent, s többnyire a két lakószobás lakások számát növelte ; d) végül nőtt a két lakószobás lakások száma a „lakásfogalom" eltérő értelmezése miatt is. Az egy lakószobás lakások száma mindössze 7000-rel, 0,4%-kal nőtt. így e lakástípus — bár a lakásállományban elfoglalt részaránya 69%-ról 62%-ra csökkent — jellemzi továbbra is az ország lakásállományát. Az egy lakószobás lakások állománya azért nem nőtt nagyobb mértékben, mert a lebontott lakások 80%-a egy lakószobás volt, s így az újonnan épített azonos nagyságú lakások száma csak ellensúlyozta a bontásokat és a fogalmi eltérésből eredő állománycsökkenést. Területenként az egy és a két lakószobás lakások száma az alábbiak szerint alakult : Az 1 lakószobás lakások száma: Budapesten 36 595-tel 12,8%-kai nőtt Megyei és járási jogú városokban ... 3 690-nel 1,0%-kal „ Községekben 33 256-tal 3,1 %-kal csökkent. A 2 lakószobás lakások száma: Budapesten 43 302-vel 34,9%-kal növekedett Megyei és járási jogú városokban ... 80 707-tel 69,7%-kai Községekben 180 650-nel 49,3 %-kal Az egy lakószobás lakások részaránya Budapesten 62%-ról 60%-ra, a megyei és járási jogú városokban 70%-ról 61%-ra, a községekben 71%-ról 63%-ra csökkent. Az egy lakószobás lakások számának csökkenését a községekben elsősorban a fogalmi meghatározás változása okozta. A két lakószobás lakások részaránya Budapesten 27%-ról 31%-ra, a megyei és járási jogú városokban 23%-ról 33%-ra, a községekben pedig 24%-ról 33%-ra növekedett. A két lakószobás lakások részaránya szempontjából legkedvezőbb a lakáshelyzet Baranya (50%), Tolna (48%) és Fejér (42%), legrosszabb Csongrád (20%) és Szolnok (25%) megyékben. A megyei jogú városok közül Pécsett van aránylag a legtöbb (39%), Debrecenben a legkevesebb (24%) két lakószobás lakás. A lakások nagyságának változása a lakóhelyiségek, szobák és lakószobák számának gyarapodásában is megnyilvánul. ^ Lakóhelyiségek Szobák Lakószobák Kv , száma 1949 5 709 369 3 486 399 3 322 821 1960 6 680 700 4 089 600 3 951 400 A növekedés a lakóhelyiségeknél 17%, a szobáknál 17%, a lakószobáknál 19% volt. A lakásállomány átlagos lakóhelyiség számának 2,3-ról 2,4-re, átlagos szoba számának 1,4-ről 1,5-re és átlagos lakószoba számának 1,3-ról 1,4-re történt növekedése ugyancsak a lakások nagyobbodását tükrözi. Javult a lakások konyhával való ellátottsága. Míg 1949-ben 227 643, addig 1960-ban csak 167 700 egy lakószobás lakás nem rendelkezett konyhával. A konyhával ellátott egy lakószobás lakások részaránya 87%-ról 90%-ra nőtt. Konyha nélküli és konyhával ellátott egy lakószobás lakások számának alakulása: Konyha nélküli Konyhával rendelkező 1 lakószobás lakások száma 1949 227 643 1 479 228 1960 167 700 1 546 200 A konyhával rendelkező lakások számának növekedését elsősorban a meglevő lakásokhoz történt konyha-hozzáépítések indokolják. 13