1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)

I. Az adatok ismertetése

A lakások átlagos laksűrősége A lakások zsúfoltsága 1949 óta enyhült. Ezt a laksűrűségi mutatók alábbi csökkenése jelzi: 100 Év lakásra lakóhelyiségre szobára lakószobára jutó lakók száma 1949 365 158 259 272 1960 344 143 233 241 A 100 lakásra jutó lakók száma . . . <5,#%-kal csökkent A 100 lakóhelyiségre jutó lakók száma 9,ő%-kai „ A 100 szobára jutó lakók száma . . . 70,0%-kai A 100 lakószobára jutó lakók száma 11,4% -kai „ A száz szobára és lakószobára jutó lakók számának a lakásokra jutó lakók számánál nagyobb arányú csökkenése is arra mutat, hogy a két népszámlálás között a toldaléképítkezések és a két lakószobás lakások fokozottabb ütemű építése növelte a lakások nagyságát. Budapesten, valamint a megyei és járási jogú városokban a laksűrűségi mutatók az országos átlag alatt vannak, a községekben pedig az átlagnál magasabbak. 100 Terület lakásra lakóhelyiségre szobára lakószobára jutó lakók száma Budapest 322 125 191 216 Megyei és járási jogú városok . . . 342 141 230 235 Községek 352 150 251 252 A megyék közül a 100 lakószobára számított laksűrűségi mutató legalacsonyabb Tolna (215), Baranya (218) és Somogy (226), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár (289), Hajdú-Bihar (269), Zala (264) és Borsod-Abaúj-Zemplén (263) megyékben. A megyei jogú városok közül legjobbak a lakásviszonyok Pécsett, ahol 100 lakószobára 217, viszonylag zsúfoltak a lakások Debrecenben, ahol 100 lakószobára 258 személy jut. A lakásnagyságcsoportok laksűrűsége A laksűrűség az egy lakószobás lakásokban 10%-kal, a két lakószobás lakásokban 5%-kal csökkent, a három és több lakószobás lakásokban 6%-kai nőtt. 100 lakásra jutó lakók száma az Év 1 2 3 és több lakószoba« lakásokban 1949 348 403 464 1960 312 384 491 \ \ A lakóhelyiségek alapján számított laksűrűségi mutatók lakásnagyságcsoportonkénti alakulása a következő volt: 100 lakóhelyiségre jutó lakók száma az Év 1 2 3 és több lakószobás lakásokban 1949 184 131 97 1960 162 126 110 Az egy lakószobás lakásokban a lakóhelyiségekre számított mutató 12%-kal, a két lakószobás lakásokban 4%-kai csökkent, a három és több lakószobás lakásokban pedig 13%-kai emelkedett. Az egy lakószobás lakásoknál a lakóhelyiségekre vonatkoztatott mutatónak nagyobb mértékű csökkenése elsősorban a lakásokhoz történt konyha-hozzáépítésekkel van összefüggésben. 14