1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.o. Heves megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Képgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 27%-a az ipar-építőiparhoz, 43%-a a mezőgazdasághoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 27 200-zal, 130%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 14 700-zal, 16%-kal csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 64%-ról 43%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 14%-ról 27%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 22%-ról 30%-ra. A nyugdíjasok száma meghaladja a 12 000-et, ami 1949-hez viszonyítva 81%-os növekedést jelent. Valamennyi népgazdasági ágban — a mezőgazdaság és szolgáltatás kivételével — a keresők száma emelkedett. A keresők összes számának emelkedését (35 600) elsősorban az ipari és az építőipari keresők számának növekedése (19 900, illetve 7300) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos meg< Dszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 63,8 43,2 Ipar 12,4 21,0 Építőipar 2,0 5,6 Közlekedés 4,7 6,5 Kereskedelem 3,0 4,7 Egyéb népgazdasági ágak . . 14,1 19,0 Ebből : nyugdíjas 4,6 6,7 Összesen 100,0 100,0 A 38 000 ipari keresőből 27% (10 400) a bányászatban. 15% (5800) a gépgyártásban és 14% (5500) az élelmiszergyártásban dolgozott. A járások közül a mezőgazdasági keresők aránya a gyöngyösi és hevesi járásban több mint 60%, a füzesabonyi járásban 50%. Az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a hatvani járásban (39%), a városok közül Gyöngyösön (30%). A megye 117 községe közül 76 mezőgazdasági jellegű. 34 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 42 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 26 községben 40 — 60% és 8 községben 60 — 80% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 188 700-ról 136 900-ra (27%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 53 200-ról 106 200-ra, mintegy kétszeresére emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 62%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 21%-ra csökkent, s így 1960. január 1-én a keresők 72%-a alkalmazásban álló, illetve termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai—szellemi munkát végzők aránya alig változott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 18, 1960-ban 19 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 96 500 volt, 48 000-rel (99%-kal) több, mint 1949-ben; ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 90 800ról 38 600-ra (57%-kal) csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma 34 300 (19%) volt. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 33,2 53,2 Termelőszövetkezeti tag . 18,9 Együtt 33,2 72,1 Ebből : fizikai dolgozó 28,1 60,6 szellemi dolgozó 5,1 11,5 Önálló 40,9 11,3 Segítő családtag 21,3 9,9 Nyugdíjas 4,6 6,7 Összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 88%-ról a felére csökkent. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 40% volt. Jelentősen csökkent még az önállók és segítő családtagok együttes aránya a kereskedelemben (66%-ról 3%-ra) és az ipar-építőiparban (23%-ról 6%-ra). 13