1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.o. Heves megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

1960. január 1-én a keresők 78%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 55%, a szövetkezeti szektor 23%) és 22%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a mezőgazdaságban (42%) és a szolgáltatásban (22%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A mezőgazdasági keresők 45%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a keresők 44, 41, ill. 38%-a 30 éven aluli. A gépgyártásban foglalkoztatott keresők 60%-a, a bányászatban foglalkoztatottak 42%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 22% 50—59 éves és 23% 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 39%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 10%, az 50 évesek és idősebbek aránya pedig 54%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 39%, a 30—39 éveseké 31%. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 27%-a 50—59 éves, 39%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. Az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (41%), ezt követi a szolgáltatás (16%) és a kereskedelem (13%). Az ipar keresőinél ez az arány 7,1%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 1,4%. Az ipar keresőinek 38%-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 11%. A keresők 18%-ának (33 400 főnek) volt egyéni gazdasága. Ezeknek fele mezőgazdasági önálló volt, fele pedig egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 68%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok 22%-ának volt egyéni gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a keresők száma 181 600, ebből 148 100 fizikai (82%), 20 900 szellemi (11%) foglalkozású és 12 600 (7%) nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya magasabb, a szellemi foglalkozásúak és a nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők 48%-a mezőgazdasági, 19%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 46%-a irodai dolgozó, 28%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, 20%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai dolgozók 31%-a, a szellemi foglalkozásúak 41%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, a mezőgazdasági, valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (57, 47, ill. 45%). A szellemi foglalkozásúakon belül a nők aránya az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között magas (52, ill. 51%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 10%-a nő. Az ipari foglalkozásúak közül legtöbb a bányász (6800 fő), ebből: 3300 vájár, 2100 csillés, 1400 egyéb bányászati foglalkozású. Legmagasabb a bányászok aránya a pétervásári és a hatvani járásban: az ipari foglalkozásúak 46, ill. 40%-a. A megyében 3800 lakatos, közel 1700 kohászati foglalkozású, 1200 asztalos és 1200 szabó, varrónő volt. Az építőipari foglalkozásúak között magas a kőművesek (2700) és a villanyszerelők (1400) száma. A mezőgazdasági foglalkozásúak több mint háromnegyed része növénytermelő és csupán 4%-a állattenyésztő. A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — sok az egészségügyi szakalkalmazott (1300), az általános iskolai tanító (1100), az általános iskolai tanár (800), valamint a középiskolai tanár (több mint 200). Az orvosok száma 390, több mint kétszerese az 1949. évinek. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta jelentősen megváltozott. 1949-ben a népességnek 59%-a volt önálló és segítő családtag (eltartottakkal együtt), ezek száma 187 900-ról 52 300-ra csökkent. A mezőgazdasági önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 119 900-zal kevesebb, mint 1949-ben. A termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960. január 1-én 70 300 volt, a népesség 20%-a; az alkalmazásban állók és eltartottjaiké pedig 112 600-ról 203 900-ra, 81%-kal emelkedett. 14