1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.m. Tolna megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 21%-a az ipar-építőiparhoz, 53%-a a mezőgazdasághoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 12 000-rel, 80%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 18 400-zal, 21%-kal csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 69%-ról 53%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 12%-ról 21%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya szintén nőtt, összességében 19%-ról 26%-ra. A nyugdíjasok száma eléri a 7000-et, ami 1949-hez viszonyítva közel 50%-os növekedést jelent. Valamennyi népgazdasági ágban — a mezőgazdaság és a szolgáltatás kivételével — a keresők száma emelkedett. A keresők összes száma az ipari-építőipari keresők számának jelentős emelkedése ellenére a mezőgazdasági keresők nagyarányú csökkenése miatt mindössze 3900-zal nőtt. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 69,3 53,1 10,2 15,2 Építőipar 1,7 5,6 Közlekedés 2,7 5,0 Kereskedelem 2,8 4,3 Egyéb népgazdasági ágak 13,3 16,8 Ebből : nyugdíjas 3,7 5,4 összesen 100,0 100,0 A 19 800 ipari keresőből 16% (3100) a bányászatban, 14—14% az élelmiszergyártásban (2800) és a ruházati iparban (2700) dolgozott. A járásokban a mezőgazdasági keresők aránya — a bonyhádi és dombóvári járások kivételével — mindenütt meghaladta az 50%-ot. A járások közül az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a bonyhádi járásban. A megye 107 községe közül 94 mezőgazdasági jellegű. 61 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 33 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 10 községben volt 40—80% között. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 180 400-ról 137 400-ra (24%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 36 100-ról 61 000-re (69%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 65%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 27%-ra csökkent, s így 1960. január 1-én a keresők 67%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai—szellemi munkát végzők aránya alig változott: 100fizikai dolgozóra 1949-ben 18, 1960-ban 19 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 65 800 volt, 26 100-zal (66%-kal) több, mint 1949-ben; ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 82 100ról 35 600-ra (57%-kal) csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma 22 000 (17%) volt. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag . . . 31,4 50,5 16,9 Együtt 31,4 67,4 Ebből : fizikai dolgozó szellemi dolgozó 26,6 4,8 56,8 10,6 Önálló Segítő családtag Nvugdíjas összesen 41, S 23,1 3,7 100,0 16,7 10,5 5,4 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 84%-ról 46%-ra csökkent. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 29% volt. Jelentősen csökkent még az önállók és segítő családtagok együttes aránya a kereskedelemben (69%-ról 2%-ra) és az ipar-építőiparban (34%-ról 9%-ra). 13