1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.m. Tolna megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

1960. január 1-én a keresők 30%-a tartozott a magánszektorhoz és 70%-a a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 49%, a szövetkezeti szektor 21%). Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a mezőgazdaságban (48%) és a szolgáltatásban (30%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A mezőgazdasági keresők 32%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalabb korúak aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a keresők 41, 40, ill. 37%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 22% 50—59 éves és 21% 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 37%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 12%, az 50 évesek és idősebbek aránya pedig 52%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 37%, a 30 — 39 éveseké több mint 30%. Az önállók és segítő családtagjaik korösszetétele a legkedvezőtlenebb: a keresők fele 50 éves és idősebb. A mezőgazdasági önállóknál a 30 éven aluliak aránya mindössze 3%, ugyanakkor az 50 évesek és idősebbek aránya közel 70%. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. Az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (43%), ezt követi a szolgáltatás (17%) és a kereskedelem (13%). Az ipar keresőinél ez az arány 5,4%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 1,5%. Az ipari keresőknek 40%-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 15%. A keresők 27%-ának (35 000 főnek) volt egyéni gazdasága. Ezeknek több mint fele volt mezőgazdasági önálló és 16 600 (47%) egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 65%-a fizikai dolgozó. A 7000 nyugdíjas közel egyharmadának volt egyéni gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a 130 400 keresőből 109 100 fizikai (84%), 13 900 szellemi (10%) foglalkozású és 7400 (6%) nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb, a szellemi foglalkozásúak és nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők 54%-a mezőgazdasági, 16%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi dolgozók 43%-a irodai dolgozó, 30%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, 19%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai foglalkozásúak 30%-a, a szellemi dolgozók 41%-a nő. A fizikai foglalkozásúakból legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari (48%), a mezőgazdasági (39%) és a szolgáltatási (38%) jellegű foglalkozásúak között találunk. Az ipari foglalkozásúak 24%-a nő. A szellemi dolgozóknál a nők aránya a kulturális, egészségügyi szakalkalmazottak, valamint az irodai dolgozók között magas (54, ill. 51%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csak 10%-a nő. A fizikai dolgozók között jelentős a bányászok száma (1200 vájár, 900 csillés, 300 egyéb bányászati foglalkozású). A bányászati foglalkozásúak aránya a bonyhádi járásban a legmagasabb: az ipari foglalkozásúak 44%-a. A megyében 1700 lakatos, 1500 textilipari foglalkozású (fonó, szövő és egyéb textilipari foglalkozású), 1300 cipész, 1000 asztalos és 900 szabó, varrónő volt. Az építőipari foglalkozásúakból legtöbb a kőműves (2400) és a villanyszerelő (700). A keresők 45%-át kitevő mezőgazdasági foglalkozásúak több mint háromnegyed része (78%-a) növénytermelő és csupán 7%-a állattenyésztő. A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — sok az általános iskolai tanító és tanár, a középiskolai tanár (1000, 600, ill. 200 fő), továbbá az egészségügyi szakalkalmazott (900 fő). Az orvosok száma (230) 30%-kal több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta jelentősen megváltozott. 1949-ben a népességnek 65%-a volt önálló és segítő családtag (eltartottakkal együtt), ezek száma 174 300-ról — kevesebb mint egyharmadára — 54 700-ra csökkent. A mezőgazdasági önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 103 600-zal kevesebb, mint az előző népszámlálás alkalmával. 1960. január 1-én a népesség 19%-a (51 700 fő) volt termelőszövetkezeti tag (eltartottakkal együtt); az alkalmazásban állók és eltartottjaik száma pedig 85 300-ról 147 700-ra, 73%-kal emelkedett. 14