1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.j. Zala megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

gyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké valamivel, a többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6 és több gyermekes családok aránya az 1949. évi 2,3%-kal szemben az 1%-ot sem éri el. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 22,4 27,7 1 gyermek 29,5 35,7 2 „ 24,2 23,1 3-5 „ 21,6 12,6 6 és több gyermek 2,3 0,9 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 170, 1960-ban 131 gyermek jutott. Ez a szám még a gyermekes családokra számítva sem éri el a családonkénti átlag két gyermeket. (100 gyermekes családra átlag 182 gyermek jut.) A családokban élő 97 554 gyermek 70%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 28%ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 36%-ában él egy, 24%-ában kettő és 8%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csak 4%-ában van. A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el; 100 családra 92 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya Zalaegerszegen magasabb, mint a megye bármelyik járásában. Itt az összes gyermek 74%-a 15 éven aluli; 100 családra 102 tizenöt éven aluli gyermek jut, 10-zel több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 85%-a házaspár, 15%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csekély mértékben csökkent. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 92%-ában — anya az ,,egy szülő". Ez az összes családoknak 14%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden hetedik családban nő a családfő. A családoknak 16%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 20% volt. A rokonnal élő családok négyötödében felmenő rokon, 17%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 311. A családok negyedrésze egygenerációs, 65%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 10%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása némileg eltérően alakult, mint országosan. Az egykeresős családok arányának az országosnál kisebb mértékű csökkenése mellett, csökkent a 3 és több keresős családok aránya is. A 4 és több keresős családok száma 1949-hez képest mintegy kétötödével csökkent. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,6 2,5 a) 1 kereső 56,8 44,5 2 „ 27,1 40,4 3 „ 11,0 10,2 4 és több kereső 4,5 2,4 Összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 4,6%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 52%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 37%-ában keres mindkét családtag; a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 11%, a 4 tagú családoknak 3%-ában keres mind a négy családtag. 16