1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.j. Zala megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

1960-ban a családtagok közül 14%-kal kerestek többen, mint az előző népszámláláskor, de mivel a családok száma is közel ilyen mértékben emelkedett, a családok keresőinek az átlagos száma alig változott. 100 családra 1949-ben 163, 1960-ban 166 kereső jutott. Az eltartott családtagok szá­mának jelentős mértékű (14%) csökkenése következtében azonban egy keresőre sokkal kevesebb családtag eltartása hárul, mint 1949-ben. A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 133-ról 100-ra csökkent, a kereső-eltartott arány majdnem azonos az országossal. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A megyében az alkalmazásban állók családjainak aránya az előző népszámláláshoz viszonyítva 23%-ról 45%-ra emelkedett. A mezőgazdasági önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — az 1949. évi 63%-ról 27%-ra csökkent ugyan, de a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokkal együtt a mezőgazdasági családok aránya közel fele (47%-a) az összes családokénak. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest legjelentősebb változás a mezőgazdasági önállók csoportjában történt; a 100 családra jutó családtagok száma 85 fővel (390-ről 305-re) csökkent. (Ezen belül az 5— 10 kat. holdas és a 10 — 25 kat. holdas gazdasággal rendelkező mezőgazdasági önállóknál 108, ill. 95 fő volt a csökkenés.) Emelkedés csupán az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dol­gozók csoportjában volt (379-ről 389-re). Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainál a legnagyobb: 100 családra 189 gyermek jut. A nyug­díjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, ahol a 100 családra jutó gyermekek száma 106. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyer­mekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra átlag 155, a mezőgazdasági önállók családjaiban 57 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma az előző népszámláláshoz viszonyítva valamennyi tár­sadalmi rétegnél emelkedett. 1960-ban 100 családra az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjai­nál 14 keresővel, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál 35 keresővel, az önállók család­jainál — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 14 keresővel, a nyugdíjasok családjainál 34 keresővel több jutott, mint 1949-ben. 100 családra legtöbb kereső (195) a mezőgazdasági önállók családjaiban jut (ezen belül a 25 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági önállók családjainál 235). A kereső-eltartott arány valamennyi társadalmi rétegnél csökkent; 100 keresőre az alkalma­zásban álló fizikai dolgozóknál 39-cel, az alkalmazásban álló szellemi dolgozóknál 65-tel, az önállók családjainál 58-cal és a nyugdíjasok családjainál 71-gyel kevesebb családtag eltartása hárult, mint az előző népszámláláskor. 100 keresőre a legtöbb eltartott az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizi­kai dolgozók családjaiban jut (171). A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 76 433 háztartást alkot; ennek 88%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 89%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 89%-a egycsaládos, közel 11%-a kétcsaládos. Ennél nagyobb mind­össze 134 van a megyében. A „család"-háztartások közel háromnegyedrésze 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb ház­tartások aránya 1,7 %. A háztartások átlagos nagysága nem sokkal magasabb, mint az átlagos csa­ládnagyság; 100 „család"-háztartásra átlagosan 370 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 542, a háromcsaládos háztartásokban 777. A háztartások 44%-ában csak egy kereső, 36%-ában két kereső van, három kereső minden hetedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 háztartásra 174 kereső és 100 kereső személyre 94 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalma­zásban álló mezőgazdasági és nem mezőgazdasági fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, az alkalmazásban álló szellemi dolgozóké, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megye területén 752 külterületi település van. A népességből 25 661 fő, a népesség 9%-a él a külterületeken. Az itt élő népesség aránya alacsonyabb az országos átlagnál (12%). Legma­gasabb a külterületi népesség aránya a zalaszentgróti (13%) és a zalaegerszegi (12%), legalacso­nyabb a letenyei járásban (7%). é Háztartások 2 Zala megye V Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom