1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.j. Zala megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

(segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 99 400-zal kevesebb, mint 1949-ben volt. A termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960. január 1-én 53 000 fő volt, a népességnek 19%-a; az alkalmazásban állók és eltartottjaik száma pedig 69 000-ről 138 300-ra, kétszeresére emelkedett. A népesség Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás a) 2,1 4,5 Mezőgazdasági napszámos 3,3 0,7 Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 15,5 35,5 f) Együtt 20,9 40,7 Szellemi dolgozó 5,1 9,8 Alkalmazásban állók összesen 26,0 50,5 Termelőszövetkezeti tag Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) . 18,0 Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben . 1,3 Termelőszövetkezeti tagok összesen . 19,3 önálló és segitő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 3,0 0,9 1—5 kat. hold gazdasággal 25,9 8,8 5—8 „ „ „ d) „o . 6,8 8-10 „ „ „ ' 2,9 10-25 „ „ „ 8,8 4,3 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal 0,8 0,1 Együtt 61,9 23,8 Egyéb önálló és segítő családtag 8,6 2,6 önállók és segítő családtagok összesen 70,5 26,4 Vagyonából élő 0,1 0,1 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és özvegye e) 2,1 g) 3,0 Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 1,3 0,7 Nyugdíjasok összesen 3,4 3,7 összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások különválasztása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban pedig az egyéni foglalkozás jellege alapján történt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segitő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nélküli mezőgazdasági önállókkal és segítő családtagjaikkal együtt. — e) A közületi eltartottakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásúakkal együtt. — g) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. Családnagyság A megye lakosságából 258 300 fő 84 369 családban és családtöredékben él; ennek 88%-a család. 1949-hez képest a családok száma 12%-kal, a családtöredékeké mintegy ötödével emelkedett. A családokban élők száma viszont 1960-ban 2%-kal volt alacsonyabb, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 380-ról 333-ra csökkent. Az átlagos családnagyság valamivel magasabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 —3 tagú családok aránya 49%-ról 62%-ra nőtt, a 4 és több tagú családok aránya viszont 51%-ról 38%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 23,1 32,4 3 „ 25,9 29,5 4 „ 23,0 21,7 5 „ 14,5 10,2 6 „ 7,2 3,7 7 és több családtag 6,3 2,5 összesen 100,0 100,0 A családok családtagszám szerinti összetételének alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban a gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egy15