1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

érettségizett nők aránya 5%, a férfiaké 4°/

0. Az egyetemi oklevéllel rendelkező keresők közül a férfiak vannak túlsúlyban: a férfiak 2%-ával szemben a kereső nők 0,8%-a rendelkezik egyetemi oklevéllel. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 32%-a az ipar-építőiparhoz tartozott és 43%-a a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma (42 700 fővel) közel kétszeresére emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 17%-kal (23 700 fővel) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 62%-ról 43%-ra esett, ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 20%-ról 32%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya szintén nőtt (összességében 18%-ról 25%-ra). A nyugdíjasok száma 1949 óta közel kétszeresére emelkedett és meghaladta a 17 000 főt. A keresők összes számának emelkedését (47 100) elsősorban az ipari-építőipari keresők számának növekedése (42 700) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb népgazdasági ágak Ebből: nyugdíjas Összesen százalékos mi sgoszlása 1949 1960 61,9 42,9 18,5 27,1 1,4 4,8 3,1 5,7 2,3 4,0 12,8 15,5 4,0 6,1 100,0 100,0 A megye ipari keresőinek több mint fele (62%-a) a megyére legjellegzetesebb két iparcsoportban, a bányászatban (26 400 fő) és a vas-, acél- és fémgyártásban (20 100 fő) dolgozott. A keresők 60%-ánál több a mezőgazdasági kereső a sátoraljaújhelyi, az encsi és a szikszói járásban. Az ipari-építőipari keresők aránya az ózdi járásban a legmagasabb (55%), a városok közül Kazincbarcikán (65%). A megye 363 községe közül 249 mezőgazdasági jellegű volt: 133-ban a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 116 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 30 községben 60% felett, 60 községben 40—60% között volt. A városok közül az ipariépítőipari népesség aránya Kazincbarcikán (71%) és Ózdon (70%) a legmagasabb. A keresők népgazdasági ági összetételének változásával együtt módosult a népesség népgazdasági ági összetétele is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 300 200-ról 216 100-ra, 28%-kal csökkent, az ipari népesség 114 500-ról 182 800-ra, mintegy 60%-kal növekedett. Jelentős a változás még az építőiparban, ahol a népesség száma 1949-hez viszonyítva több mint négyszeresére emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi közel 60%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 32%-ra csökkent, s így 1960. január 1-én a megye keresőinek 62%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 15

r 1960-ban már 19 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 151 500 volt, közel 80%kal több, mint 1949-ben, ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 137 500-ról (35%-kal) 90 000-re csökkent. A népszámlálás időpontjában a termelőszövetkezeti tagok száma 19 900 volt. A keresők százalékos megoszlása Foglalkozási viszony 1949 1960 Alkalmazásban álló 36,6 54,4 Termelőszövetkezeti tag 7,2 Együtt 36,6 61,6 Ebből: fizikai dolgozó 31,7 52,0 szellemi dolgozó 4,9 9,6 Önálló 36,1 17,4 Segítő családtag 23,3 14,9 Nyugdíjas Összesen 4,0 6,1 Összesen 100,0 100,0 15