1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 87%-ról 71%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya pedig 1960. január 1-én 14% volt. Még nagyobb mértékben csökkent az önállók és segítő családtagok aránya a kereskedelemben (70%-ról 2%-ra), és az ipar-építőiparban (16%-ról 5%-ra). A megye keresőinek közel kétharmad része (65%) tartozott 1960. január 1-én a szocialista szektorhoz, a magánszektorhoz tartozók aránya 35% volt. A szocialista szektoron belül az állami szektorhoz tartozók részaránya 55%, a szövetkezeti szektorhoz tartozóké 10% volt. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részesedése a mezőgazdaságban (72%), a szolgáltatásban (26%) és az építőiparban (14%) volt számottevő. A mezőgazdasági keresők 15%-a tartozott a szövetkezeti szektorhoz. A keresőkből a 30 évnél fiatalabbak aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban (45%), az építőiparban (44%) és a kereskedelemben (43%) a legmagasabb. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 21% az 50 — 59 évesek és 22% a 60 éves és idősebbek aránya. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 42%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 15%, az 50 éves és idősebbek aránya pedig 48%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 40%, további 31% 30—39 éves. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 29%-a 50 — 59 éves, 41%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül természetszerűleg az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél nagyobb a magasabb színvonalú iskolai végzettségűek aránya. így az érettségit tett, vagy annál magasabb végzettséget szerzettek aránya a közszolgálatban a legmagasabb (42%), ezt követi a szolgáltatás (13%) és a kereskedelem (10%). Az ipar keresőinél ez az arány 6%, a mezőgazdaság keresőinél pedig csak 1%. A megye ipari keresőinek 36%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb végzettséget. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 14% volt. A megye keresői 30%-ának, több mint 82 000 főnek volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők közül 42 600 önálló földműves, közel fele pedig más főfoglalkozású, kétlaki volt, akiknek 70%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok közül 5700 főnek volt egyéni gazdasága. Ml il i II Egyéni foglalkozás HllL~.iL A népszámlálás időpontjában a megye 278 500 keresőjéből 233 800 fizikai (84%), 26 900 szellemi (10%) foglalkozású és 17 800 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb, a szellemi foglalkozásúak és nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők közel fele (47%) mezőgazdasági, egynegyede ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 40%-a irodai dolgozó, 28%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, egynegyede műszaki irányító és szakalkalmazott volt. A fizikai dolgozók 30%-a, a szellemi foglalkozásúak 38%-a nő. A fizikai munkát végzőknél legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak, a mezőgazdasági és a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (56, ill. 46 — 46%). Az ipari jellegű foglalkozásiaknak csupán 10%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők elsősorban az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (54, ill. 48%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak 9%-a nő. Az ipari foglalkozásúak egyharmada bányász: vájár 10 000, csillés 4500, egyéb bányászati foglalkozású 3700 fő. Az ipari foglalkozásúak közül legmagasabb a bányászok aránya az edelényi és a putnoki járásban (71, ill. 61%), továbbá Kazincbarcikán (45%). A kohászati foglalkozásúak (olvasztár, öntő, hengerész, kovács és egyéb kohászati foglalkozású) száma 5900 fő, az ipari foglalkozásúak 11%-a. Ózdon az ipari foglalkozásúak egynegyede kohászati foglalkozást folytatott. Jelentős még a megyében a lakatosok (6700), az asztalosok (2000), a fémesztergályosok (1800) ós a szabók (1700) száma. Az építőipari foglalkozásúak között legtöbb a kőműves (4200), a villanyszerelő (2400) ós az ács (1200 fő). A mezőgazdasági foglalkozásúak 78%-a növénytermelő, 4%-a állattenyésztő. A szellemi foglalkozásúak közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — magas a műszaki szakalkalmazottak (1700 fő), a műszaki vezetők (1500 fő), a pedagógusok (középiskolai tanár 280 fő, általános iskolai tanár 1200 fő, általános iskolai tanító 1900 fő), továbbá az egészségügyi szakalkalmazottak (1500 fő) száma. A megyében 340 orvos volt, 59%-kal több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A megye népességének társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal együtt) és eltartottjaik száma 293 700-ról — kevesebb mint 16