1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A két nem kormegoszlása közötti eltérést leginkább az jellemzi, hogy a férfiak aránya a 0—14 és a 15 — 39 éves korcsoportokban magasabb, 40 év felett viszont alacsonyabb a nők arányánál. Legnagyobb a különbözet a 60 éves és idősebb népességnél. Ebben a korcsoportban 16% a nők aránya szemben a férfiak 13%-os arányával. Az öregkorú nőknél az emelkedés üteme jóval nagyobb, mint a férfiaknál. 1949 óta a 60 éves és idősebb nők száma 2000-rel, arányuk 15%-ról 16%-ra nőtt; a hasonló korú férfiak száma 700-zal nőtt ugyan, arányuk viszont az 1949. évi 13%-hoz képest alig változott. A két nem aránya közötti különbözet a városokban kiegyenlítődött a gyermekkorúaknái, a községekben megnőtt. Családi állapot A megye népességének családi állapot szerinti összetétele 1949 óta jelentős mértékben megváltozott. Csökkent a nőtlenek, hajadonok, valamint az özvegyek aránya, emelkedett a házasoké és az elváltaké. A házasok száma 1960-ban 12 900-zal (10%-kal), az elváltaké 970-nel (48%-kal) volt magasabb, viszont a nőtlenek, hajadonok száma 9600-zal (21%-kal) kevesebb volt, mint a legutolsó népszámláláskor. Az özvegyek száma nem változott lényegesen, arányuk azonban a házasok számának nagyarányú emelkedésével 12%-ról 11%-ra csökkent. A házasok aránya meghaladja az országos átlagot is, az elváltaké annál alacscnyabb. A megye 15 éves és idősebb népességének 70%-a házas, 1,4%-a elvált. (E két arány 1949-ben 65, ill. 1% volt). A házasok és az özvegyek aránya a megye két városában némileg alacsonyabb, az elváltaké azonban majdnem kétszer annyi, mint a községekben. 1949 1960 Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség férfiak nők népesség férfiak nők százalékban Nőtlen, hajadon 22,3 26,9 18,1 17,4 21,5 13,7 Házas 64,5 66,9 62,4 69,8 72,8 67,0 Özvegy 12,2 5,4 18,4 11,4 4,6 17,6 Elvált 1,0 0,8 1,1 1,4 1,1 1,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A megyében élő 15 évesnél idősebb nőtlen férfiak száma 6500-zal több, mint a hajadon nőké. A házas nők száma viszont 700-zal, az özvegyeké 14 700-zal, az elváltaké 700-zal több, mint a férfiaké. A megyében 100 házas nőnek átlagosan 236 gyermeke született. Az átlagos gyermekszám a községekben magasabb (240), mint a városokban (215), és meghaladja az országos átlagot is (233). A házas nők negyedének egy, közel egyharmadának két gyermeke született. A 3 — 5 gyermekes nők aránya 27%, a 6- és többgyermekeseké 7%. Minden tizedik házas nő gyermektelen. A második világháborút megelőző időszakban az „egykéről" ismert Ormánság házas nőinek a termékenysége 1960-ban már magasabb volt, mint a megyei átlag. 100 házas nőnek 247 gyermeke született. Ezen a területen már magasabb a sokgyermekes házas nők aránya, mint a megye más részein. Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta nagymértékben emelkedett. Az általános iskola 8 osztályát több mint kétszer annyian végezték el 1960. január l-ig; érettségi bizonyítványt 91%-kal többen szereztek, és 83%-kal növekedett az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek száma is 1949 óta. A 10 éves és idősebb írni-olvasni nem tudók aránya 5,9%-ról 4,6%-ra csökkent. A megye 15 éves és idősebb népességének jelenleg egynegyede végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, míg 1949-ben még csak egynyolcada. A 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 2%-ról 4%-ra emelkedett; a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek aránya pedig 0,6%-ról 1,1%-ra nőtt 1949 óta. A megye népességének iskolázottsági színvonala — a jelentős javulás ellenére — sem éri el az országos átlagot. Az analfabetizmus aránya is magasabb, mint az országos átlag. Nem Férfi Nő . Együtt 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből nem ír, legalább az egyetemi nem olvas, általános iskola legalább (főiskolai) ill. csak 8 osztályát érettségizett oklevelet olvas végezte szerzett százalékban 3,9 27,1 5,7 1,9 5,3 23,6 2,7 0,3 4,6 25,3 4,1 hl 14