1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A nők iskolai végzettsége közép- és felsőfokon jóval alacsonyabb, mint a férfiaké. Az általános iskola 8 osztályát — mint legmagasabb végzettséget — mind a 7 éves és idősebb férfiaknak, mind a nőknek egyformán 17%-a végezte el. Az érettségizett férfiak száma azonban már 42%-kal meghaladja a nőkét; az egyetemi oklevelet szerzett férfiak száma pedig több mint négyszerese a nőkének. A nők iskolai végzettségének színvonala gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké; 1949-ben az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzetteknek alig egytizede volt nő, addig jelenleg már majdnem egyötöde. Az emelkedés a nőknél 245%, a férfiaknál viszont 66%. Az életkor növekedésével csökken az iskolázottság. Az 50 éven felüli népesség iskolázottsági színvonala lényegesen alacsonyabb, mint a fiatalabb generációé. A 25—29 évesek 40%-ának volt a legmagasabb végzettsége az általános iskola 8 osztálya, 4%-a érettségizett és 2%-a szerzett egyetemi, főiskolai oklevelet. Ugyanakkor az 50—59 évesek 3,9%-a végezte el a 8 általánost, 1,1 %-a érettségizett és 0,7%-a szerzett egyetemi oklevelet; a 60 éves és idősebb népességnél ezek az arányok csak 2,4%, 0,9% és 0,5%. Az egyetemi oklevéllel rendelkezők 89%-a a produktív korú és több mint a fele (58%) 40 éven aluli. A megyében összesen 1915 fő szerzett egyetemi (főiskolai) oklevelet az 1949. évi 1049 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 1580 fő, a nőké 335. Az egyetemi oklevelet szerzett 1915 személy 34%-a tanári, 11 %-a orvosi és 12%-a mezőgazdasági oklevelet szerzett. Az összes okleveleknek majdnem egyötödét, a tanári oklevelek közel kétötödét, az orvosi és a közgazdasági oklevelek egynyolcadát szerezték meg a nők. A mérnöki oklevéllel rendelkezők 87%-a, a közgazdasági oklevelesek 78%-a, a tanári oklevéllel rendelkezők 72%-a, a mezőgazdasági oklevelesek 65%-a és az orvosi diplomások 50%-a negyven éven aluli. A nők által megszerzett oklevelek 68%-a van a negyven évesnél fiatalabb nők kezében. A megyében a pécsváradi és a sásdi járások népességének iskolázottsági színvonala a legmagasabb, a sellyei járásé a legalacsonyabb. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a legmagasabb a pécsváradi (18%) és a sásdi (17%) járásban, az érettségizettek aránya a pécsváradi és a siklósi (2 — 2%); az egyetemi oklevelet szerzetteké pedig a siklósi és a sásdi járásban (1 — 1%). Az analfabéták aránya legalacsonyabb a pécsváradi (3%), legmagasabb a sellyei járásban (8%). A városokban a népesség iskolázottsági színvonala jóval magasabb, mint a községekben. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya a községekben 16%, a városokban 21%. Az érettségi bizonyítványt és az oklevelet szerzett népesség aránya pedig a városokban kétszerese a községi népesség arányának. Az analfabéták aránya a községekben nagyobb (6%), mint a megye két városában (5%). A városok közül az iskolázottsági színvonal Mohácson magasabb. Mohácson a 7 éves és idősebb népességnek 5%-a érettségizett, és 2%-a egyetemi oklevelet szerzett. Komlón ez az arány 4% és 1%. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A megye népességének több mint 11 %-a nem magyar anyanyelvűnek és 3 %-a más nemzetiségűnek vallotta magát. A közel 32 000 nem magyar anyanyelvű személyből 1 7 000 a német, 8700 a délszláv, közel 4300 a cigány és több mint másfélezer a román. A német anyanyelvűeknek közel kétharmada a mohácsi és a pécsváradi járás területén él. A megye öt községében (Görcsönydoboka, Óbánya, ófalu, Püspöklak, Szűr) a népesség nagyobb része vallotta magát német anyanyelvűnek. Arányuk legmagasabb a közel 800 lakosú ófalun, 92%. Mohácson több mint 900 német anyanyelvű személy él. A délszlávok 40%-a a pécsi, 20%-a a sellyei járás területén él. A megye hét községében (Drávasztára, Kátoly, Kökény, Németi, Pécsudvard, Pogány, Szalánta) a lakosság többsége délszláv anyanyelvű. Arányuk legmagasabb a több mint 300 lakosú Németi községben, ahol a lakosság mintegy 50%-a egyéb délszláv és közel 36%-a horvát anyanyelvű. Mohácson több mint 1300 délszláv anyanyelvű személy lakik. A legtöbb a cigány anyanyelvű a sásdi járás területén (közel 1300 fő). A megye 5 községében (Bános, Gordisa, Gyöngyösmellék, Kővágótőttős, Ocsárd) a népesség több mint egyötöde cigány anyanyelvű. Arányuk legmagasabb Gyöngyösmellék községben, ahol a lakosság egyharmada cigány anyanyelvű. A cigányok közül igen sokan román anyanyelvűnek vallották magukat. A román anyanyelvűek közül legtöbben ( közel 900 fő) a sellyei és siklósi járás területén élnek. Bogádmindszenten a lakosság közel 20%-a, Alsószentmárton községben pedig több mint 43%-a román anyanyelvű. A megye több községében vegyesen él együtt német és délszláv anyanyelvű népesség. Ilyen község a több mint 700 lakosú Pogány, ahol a lakosság közel 21 %-a német, 23%-a horvát és 32%-a egyéb délszláv. A megye népességéből több mint 52 000-en beszélnek németül. A németül tudók közel 30%-a a mohácsi járás területén lakik. A megyében minden hatodik, a mohácsi járásban minden harmadik ember beszéli a német nyelvet. Mohácson a lakosság közel 18%-a tud németül (több mint 3200 fő). 15