1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.f. Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961)
I. Az adatok ismertetése
A községekből 27 000 fő költözött el az elmúlt 11 év alatt, s ezt az elvándorlást a természetes szaporodás nem tudta ellensúlyozni. Az elvándorlás — a pécsi és a sásdi járást kivéve — valamennyi járásban meghaladta mind az oda vándorlást, mind pedig a természetes szaporodást. A legnagyobb mérvű volt az elvándorlás a mezőgazdasági jellegű mohácsi járásból, ahonnan a népesség 16%-a, és a szigetvári járásból, ahonnan a népesség 15%-a költözött el 1949 óta. A megye községei közül 264-ben (az összes községek 82%-ában) a népesség száma nem éri el az 1000-et sem. (Ebből 154 az 500-nál és 24 a 200-nál kevesebb lakosú község.) A falusi népesség közel fele él ezernél kevesebb lakosú községekben. A lakosság 21%-a él 2000—5000 lakosú, és 6%-a 5000-nél több lakosú községekben. A megye legnagyobb községe a 7400 lakosú Szigetvár, legkisebb a 83 lakosú Karácodfa, az ország egyik legkisebb községe. A nemek aránya A megye népességéből 138 316 fő volt a férfiak és 146 465 a nők száma. 1949 óta a férfiak száma 5,5%-kal, a nőké 3,8%-kal emelkedett. A megyében a nőtöbblet alacsonyabb az országosnál, 1000 férfira 1059 nő jut. A férfi-nő arány a megyében az elmúlt 11 év alatt tovább javult, és 17-tel kevesebb nő jut 1000 férfira, mint 1949-ben. Férfiak Nők 1000 férfira Év a nepesseg . . , ' ím 'v J uto n o szazalekaban J 1930 49,0 51,0 1 040 1941 48,8 51,2 1 051 1949 48,2 51,8 1 076 1960 48, 6 51,4 1 059 A nők száma a községekben 8000-rel több, a városokban közel 300-zal kevesebb a férfiakénál. Amíg a községekben 1000 férfira 1072, addig a városokban csak 987 nő jut. Kormegoszlás A népesség korösszetétele megközelíti az országos kormegoszlást. A lakosság közel 27%-a gyermekkorú, 59%-a 15—59 éves és 14%-a öregkorú. 1949 óta a gyermekkorúak száma mintegy 10 000-rel (15%-kal), az öregkorúaké 2700-zal (7%-kal) növekedett. A népesség korösszetételében bekövetkezett változás egyik jellemzője a városokban a gyermekkorúak és a fiatal produktív korúak arányának erős növekedése. A 15 évesnél fiatalabbak aránya 22%-ról 28%-ra, a 15—39 évesek aránya pedig 39%-ról 42%-ra emelkedett 1949 óta. Ez jórészt annak következménye, hogy Komló népessége túlnyomó többségében fiatalkorú bevándorlókból alakult ki. Lakosságának közel fele fiatal produktív korú, s mindössze 5,4% a városban lakó öregkorúak aránya. A községek produktív korú népessége az elmúlt 11 év alatt 62%-ról 59%-ra csökkent, s tovább folytatódott a falusi népesség öregedése. A 60 éves és idősebb népesség aránya 14%-ról 15%-ra nőtt. A gyermekkorúak aránya némileg a községekben is emelkedett. A járások közül legmagasabb a gyermekkorúak aránya a sásdi járásban (28%), legalacsonyabb a pécsi járásban (24%). Az öregkorúaké legmagasabb a sellyei (16%) és legalacsonyabb a sásdi járásban (13%). 1949 1960 60 60 15 15—39 40—59 éves Össze- 15 15—39 40—59 éves össze Nem éven éves és sen éven éves és son aluli időaluli idősebb sebb a népesség százalékában Községek Férfi 25,6 36,9 24,6 12,9 100,0 27,7 35,8 23,0 13,5 100,0 Nő 23,2 36,6 25,4 14,8 100,0 24,8 35,2 23,7 16,3 100,0 Együtt 24,4 36,7 25,0 13,9 100,0 26,2 35,5 23,4 14,9 100,0 Városok Férfi 24,2 39,3 24,8 11,7 100,0 28 A 44,0 19,4 8,2 100,0 Nő 20,6 39,4 25,6 14,4 100,0 28,2 40,8 19,5 11,5 100,0 Együtt 22,4 39,3 25,2 13,1 100,0 28,3 42,4 19,5 9,8 100,0 Megye összesen Férfi 25,5 37,1 24,6 12,8 100,0 27,8 37,1 22,4 12,7 100,0 Nő 23,0 36,8 25,4 14,8 100,0 25,3 36,0 23,1 15,6 100,0 Együtt 24,2 37,0 25,0 13,8 100,0 28,5 36,5 22,8 14,2 100,0 1000 férfira jutó nő 973 1067 1113 1238 1076 964 1027 1092 1302 1059 13
